Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

340 Közlemények
csönzés könyvkérő lapokon történt. Némi adalékot nyújt a könyvtár életére vonatkozólag
az a felszólítás, hogy a vasárnapi torlódás elkerülése céljából a tagok inkább hétköznap
vegyék igénybe a könyvtárt.
A könyvtár nemcsak méretében, de színvonalban is tiszteletre méltó. A magyar írók
közül JÓKAI úgyszólván teljes életművével képviselve van, s MIKSZÁTH sem sokkal marad
el tőle, de GÁRDONvit is 14 mű képviseli. A kiegyezés korának társadalmát az előbbieknél
hasonlíthatatlanul illúziómentesebben ábrázoló TOLNAI Lajosnak három regénye és
ugyanannyi kötetnyi novellája van meg. Az alföldi szegényparasztság és agrárproletáriátus
életét szociografikus hűséggel rajzoló TÖMÖRKÉNYnek három novelláskötétével
találkozunk. EÖTVÖS Károly 16 művével, EÖTVÖS József összes regényével, KEMÉNY
Zsigmond a Gyulai Pállal és a Rajongókkal van képviselve. Nincs hiány a magyar irodalom
újabb, modernebb hajtásaiban sem. AMBRUS Zoltántól és BRÓDY Sándortól 17 — 17 művet,
HELTAI Jenőnek 13 könyvét találjuk meg. KAFFKA Margitnak három regénye, köztük
a Színek és évek található a könyvtárban. Itt kell említést tenni a ma már kevéssé ismert,
de a maga korában jelentős KÓBOR Tamásról, kinek 13 műve lelhető fel a katalógusban.
Különösen figyelemre méltó, hogy KRÚDY írásaiból 16 kötetnyi volt a könyvtárban.
MOLNÁR Ferenc prózai írásaiból 10 kötet található. MÓRICZ Zsigmond műveinek igen
tiszteletre méltó gyűjteményével találkozunk: húsz kötettel. SCHÖPFLIN Aladárnak két
könyve van meg: Mosoczy Pál szép nyara és A pirosruhás nő. SZABÓ Dezső, SZÉP Ernő,
SZÍNI Gyula, SZOMORY Dezső, TERSÁNSZKY Józsi Jenő, TÖRÖK Gyula, THURY Zoltán,
VÉRTESI Arnold nevét említsük még meg a könyvtárban írásaikkal képviselt szerzők nevei
közül.
Mindebből láthatjuk, hogy a könyvtár vezetői tiszteletre méltó mennyiségben szerezték
be a jelentős magyar írók műveit. A külföldi prózairodalom tekintetében sem volt azonban
rosszabb a helyzet.
GoETHEtől az Utazás Itáliában és a Werther, Gerhardt HÁUPTMANNtól az Alakok és
A soanai eretnek, Hermann ÜESSEnek és KLEiSTnak egy-egy könyve, KELLERMANNnak,
a tízes években népszerű, félig tudományos-fantasztikus, félig társadalmi regénye
Az alagút szerepel a katalógusban. Thomas MANNt csak három műve képviseli, ebből
egyik a Buddenbrook ház, testvérétől Henriktől megvan a Ronda tanár úr. A maga korában
a szekszualitás kérdésében rendkívül bátornak, szókimondónak számító Frank WEDEKIND
egy novellás kötete zárja a sort. A tízes-húszas években oly népszerű osztrák Arthur
ScHNiTZLERt is említsük meg és a két német nyelvű svájci klasszikust, Gottfried KELLERt,
kit a Zöld Henrik című regénye képvisel s Conrad Ferdinand MEYERt, kinek három műve
van meg.
Az angol irodalom bőségesebben van képviselve. A klasszikusok közül DICKENS tíz,
THACKERAY két könyvével szerepel. George ELiOTtól pedig egy regényt találunk. A régebbi
angol irodalmat SWIFT Qulliver-'ye és pamfletjei képviselik. A XIX. század második felének
írói közül WILDE és Mark TWAIN érdemelnek elsősorban említést. A kortárs angol
irodalmat H. G. WELLS hat műve reprezentálja.
A külföldi írók közül legtöbb a francia. BALZACnak 13, DAUDETnek 6, az idősb DUMASnak
11, FLAUBERTnek 4 műve szerepel a jegyzékben. A századforduló idején ismert és
nagyra értékelt CONCOURT testvérek négy művét is említsük meg. Victor HUGO itt található
hat könyve közül az 1793-at és a Nyomorultak-at név szerint is emeljük ki. MAU-
PASSANTnak 13 regénye és elbeszéléskötete volt meg a könyvtárban. Georges SAND öt
regénye és PRÉVOST abbé Manon Lescaut-ja, mellett tegyünk említést még STENDHAL
Vörös és feketé-jérol, valamint VOLTAIRE Candide -járói. A kortárs francia irodalmat képviseli
Romain ROLLAN Colas Breugnon-ja és a Jean CRISTOPHE sorozat 3 példányban.
Igen kedvező az orosz írók aránya is. CSEHÓ vnak ugyancsak két kötetével találkozunk,
de DoszTOjEvszKunek hét művét leljük fel. Megvan GOGOL Holt lelkek és GONCSAROV