Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
286 Buzinkay Géza<br />
Könyvkereskedőkkel igen rosszul volt ellátva az ország. Még 1859-ben is<br />
csak 49 helyen összesen 102 könyvkereskedő működött, közülük is 21 Pest-<br />
Budán. 118<br />
Az 1849-es esztendő nagy visszaesése után — az egyetlen, bár sokszor vitatható<br />
értékű fejlődés a hírlapirodalomban jött létre. A kapitalista fejlődés<br />
általános és hazai igényei, a polgárosodás előrehaladása, a hírszolgálat fejlődése,<br />
az egész európai tendencia magától értetődően hozta magával <strong>Magyar</strong>országon<br />
is a lapok <strong>szám</strong>ának növekedését. Hozzájárult azonban az is, hogy<br />
hosszabb távon mind a szerkesztőknek, mind a nyomdáknak kifizetődő vállalkozás<br />
volt; hogy a hatóságoktól elnyert lapindítási engedély, ha nem is biztosíték,<br />
de legalább valami tájékoztatás volt; s főként az, hogy BACH, KEMPEN<br />
és a bécsi rendőrség elég gyorsan felismerte: a kormány is csak a közönséghez<br />
eljutó lapokon keresztül tudja a lakosságot befolyásolni és törvényeiről értesíteni.<br />
119 Mindezek a körülmények együttesen hozták létre, hogy 1849 után megnőtt<br />
a hírlapok <strong>szám</strong>a és jelentősége. Bécs említett „belátása" mindenesetre<br />
igen szűk körű volt, s a lapengedélyek megtagadása között olyan érv is előfordult,<br />
hogy abból a laptípusból már van egy. Ezek az esetek elsősorban<br />
a divat- és irodalmi lapalapítási kísérleteket sújtották. 120 A politikai lapok<br />
irodalmi szerepe az engedélymegtagadások miatt nőhetett meg a Bach-korszakban.<br />
Ezek a lapok a szabadságharc előtt nem közöltek regényeket, ebben<br />
a korszakban viszont megjelent, sőt általánossá vált a tárcaregény. 1848 előtt<br />
mindössze 6 lap és 6 zsebkönyv volt érdekes novellatörténeti szempontból,<br />
1849 és 1859 között már 42 ilyen lap és folyóirat, 28 zsebkönyv jelent meg. 121<br />
Ez a magas <strong>szám</strong> egyiíttal azt jelenti, hogy a lapok ós folyóiratok tetemes része<br />
tarthat <strong>szám</strong>ot irodalomtörténeti jelentőségre is, még ha kimondottan szépirodalmi<br />
célzatú csupán kettő volt is, a Szépirodalmi Lapok (1853. januártól<br />
júniusig) PÁKH Albert és GYULAI Pál szerkesztésében, illetve a Szépirodalmi<br />
Közlöny (1857. októbertől 1859. májusig) SZELESTEY László majd SZÉKELY<br />
József szerkesztésében. Volt viszont az egész korszakot átfogó, szépirodalmi,<br />
művelődési és társadalmi napilap, a NAGY Ignác szerkesztette Hölgyfutár<br />
(1849. novembertől 186<strong>4.</strong> novemberig), amely színvonaltalansága ellenére is<br />
megjelenési lehetőséget biztosított főleg a fiatal íróknak, sőt könyvészeti<br />
rovata fontos szerepet játszott a magyar irodalom megismertetésében. 122<br />
SZILÁGYI Sándor 1849 — 1850-es hetilapjai és albumjai után újabb jelentékeny<br />
lap lépett porondra. Hamarosan a Pesti Napló lett — elsősorban KEMÉNY<br />
Zsigmond szerkesztői időszakaiban — a kialakuló „irodalmi Deák-párt" szellemi<br />
gyűjtőlencséje, sőt 1.858-tól kezdve a Deák-i politika orgánuma is. Tudományos<br />
fórumok közül már 1850-ben megjelent az Új <strong>Magyar</strong> Múzeum, mint<br />
118 GULYÁS i. m. 1923. 193.<br />
119 DEZSÉNYI Béla —NEMES György: A magyar sajtó ZöO éve. Bp. 195<strong>4.</strong> 128 — 129.<br />
120 jgy utasították el SZILÁGYI Sándor divatlap-alapítási kérvényét (KAZINCZY<br />
Gábor egy kiadatlan ezikke. Közli SZILÁGYI Sándor. A „<strong>Magyar</strong> Polgár" Nagy Naptára<br />
1869. Kolozsvár, 1869. 20 — 21.), KEMÉNY Zsigmond kérvényét szépirodalmi lap alapítására<br />
(Kemény Zsigmond Szilágyi Sándorhoz, 1852. június 2. ItK 1911. 239 — 241.)<br />
és FRIEBEISZ István Községi Lapok c. lapjának alapítási kérvényét (ANGYAL i. m. 129.).<br />
121 SZINNYEI: Regényirodalmunk, i. m. II. 647 — 650.<br />
122 Az összes megjelenő lapra vonatkozó statisztikát 1. SZALÁDY Antal: A magyar<br />
hírlap-irodalom statistikája 1780 —1880-ig. Bp. 188<strong>4.</strong>; részadatok, részstatisztikák:<br />
BERZEVICZY Albert: Időszaki sajtónk az ötvenes években. <strong>Magyar</strong> Bibliofil Szemle 1925.<br />
4—7.; 1. még FRANKENBURG i. m. I. 187.; MAHOTKA Jenő: Szépirodalmi folyóirataink<br />
története az abszolútizmus korában. Bp. 193<strong>4.</strong>
Change language