Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

326 KHûemèn/yék
vicsot, aki ezt a tisztségét 1761-ig tölti be. 4 1777. május 6-án keltezett végrendelete,
valamint a haláláról szóló tudósítás (1777. júl. 21.) az egri levéltárban megtalálható. 5
A lista tanulsága szerint a kanonok egészen haláláig szorgosan gyűjtötte a könyveket,
hisz még egy 1777-es kiadás is szerepel rajta (GASNER: Doctrinae). A könyvgyűjtés nyilvánvalóan
ebben az évben zárult le, s a jegyzék is ekkor készült. Későbbi időpontra nem
gondolhatunk, hisz az egri kanonoki könyvtárak a possessor halála után nem maradtak
többé együtt, hanem az épülő ,,schola episcopalis" bibliotékája számára gyűjtötték egybe
őket. Az 1770-es és 80-as években már általános szokás, hogy az elhunyt kanonokok könyveit
a püspöki könyvtár „örökli", ha a kanonokok könyvei tévedésből más helyre kerülnek,
BÜKY József könyvtárnok azonnal tiltakozik. Ez történt például az 1781-ben
elhunyt KÁLMÁN kanonok könyveivel is, melyeket először a szeminárimnba vittek. 6
ANDROVICS könyvei azonnal az ESZTERHÁZY Károly által alapított s majd 1793-ban megnyitott
lyceumi püspöki könyvtárba kerültek, a possessor-bejegyzéssel ellátott példányok
ma is a XVIII. századi törzsanyagban találhatók. 7
A könyvlistáról egyelőre nem állapítható meg, hogy kinek a kézírása; lehet, hogy még a
possessor állította össze, de készülhetett annak halála után is, a hagyatékban talált s a
püspöki könyvtárnak átadott művek jegyzékeként.
A lajstrom elkészítője mindenesetre igen alapos munkát végzett: a legtöbb esetben
a megközelítőleg pontos címen kívül a szerző nevét, a kiadás helyét, idejét, a kötetek
számát és nagyságát is feltüntette. Az évszám utáni első helyen a kötetek száma, másodikon
a nagyságukra vonatkozó adatok (fólió, negyed, nyolcad) állnak. Az évszámokból
kitűnik, hogy mindössze két XVI. századi mű szerepelt a gyűjteményben (JOSEPHTTS
FLAVIUS történeti munkája, valamint egy 1535-ös Rationale supra Missae Sacrificium),
a többi könyv XVII. és XVIII. századi kiadás. Túlnyomó többségük a XVIII. század
harmadik negyedében jelent meg, így magyar irodalomtörténeti szempontból különösen
fontos korszaknak, a felvilágosodást közvetlenül megelőző évtizedeknek szellemi igényeit
tükrözi.
A szépirodalom a kor egyházi könyvtáraiban igen csekély százalékban van jelen, 8
épp ezért elsőként a listán szereplő, az 1770-es és 80-as években nagy sikert aratott
magyar nyelvű regényfordításra (MÉSZÁROS Ignác: Kártigám) figyelhetünk fel. A minden
ízében profán hangvételű hősi-gáláns regény nagy népszerűségét mutatja, hogy még
egyházi személy könyvtárába is bekerült, s ez egyben irodalmi műveltségünk világi
orientációját is jelzi.
Külön kiemelendő csoportot, sajátos színt jelentenek a könyvjegyzékben található
janzenista művek (F. POUGET híres Montpellier-i katekizmusa, FLEURY és CALMET
könyvei), de a velük szembeszálló vitairatok (KOVÁCS József: De Qratia, Tournelly,
Thomassinus stb.) is az egri szellemi élet mozgalmasságát, nyitottságát, a janzenizmusnak
ellenkezéssel párosult tudomásulvételét jelzik. A Franciaországban oly nagy népszerűségnek
örvendő teológiai irányzat magyarországi ismertségének és elterjedtségének törtóne-
4 BOZSIK Pál: Az egri papnevelés története a XVIII. században 1780-ig. Eger, 1910.
179. és 192.
5 Káptalan magánlevéltára. Nagypréposti iratok I. Nr. 2. div. 4. fasc. 1 — 24. De
testamentis canonicorum 1667 — 1807. 7 — 8. ül. Nagyprép. iratok III. (Miscell.) 56 — 89.
Liber continens acta venerabilis capituli ecclesiae cathedralis agriensis ab anno domini
1705.
6 Az egri érsekmegyei könyvtár szakszerű czímjegyzéke. Eger 1893. Bev. MlOHALEK
Manó V.
7 Ezúton mondok köszönetet IVÁNYI Sándor főkönyvtárosnak szíves útmutatásaiért,
tanácsaiért.
8 SZARVASI Margit: Magánkönyrúáraink a XVIII. században. Bp. 1939. 50.