Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

.Közlemények 335
az elmondottakat: KELEMEN listáját alapszámnak véve és hozzáadva az 1796-os bővülés
becsült mennyiségét, kb. 200-ra tehetjük a könyvtár állományát.
A kottatárról pontosabb adataink vannak, az 1800-as átvételi jegyzék teljesnek tűnik:
, „Papiros Tokokban.
1. Pikó és Telemak Kotta írások
2. Lantosok és Csörgő Sapka
3. A Filozófusok, Igazság Temploma, Cziane, Szimphonia nyomtatásban Mohátsi Veszedelem,
A meg bőszült Feleség rablás, Túri György, Ottello, Zaide, Papagáj,Tornyos
Péter, Új esztendei Köszöntés, Eö Hertzegsége Neve Napjára, Nap szüzeihez tartozandó
Chorus, A Névtelen Szeretőkhöz tartozandó Chorus, Zrínyihez tartozó Musika."
A számozott tótelek az énekes játékok zenei anyagát tartalmazzák;
CHUDY — SZALKAY: Pikkó herceg és Jutka-Perzsi, bem. 1793. V. 6.
PAISIELLO — SZERELEMHEGYI: A magokkal elhitetett filozófusok, bem. 1793. IX. 27.
SCHLKANEDER — SZERELEMHEG YI : A lantosok, bem. 1793. XII. 18.
SCHLKANEDER —SZERELEMHEGYI: Csörgősapka, bem. 1795. VI. 9.
REYMANN — SÁGHY: Cziane és Liziás, bem. 1795. VIII. 6.
KEYMANN-MEYER—MÉREY: Igazság temploma, bem. 1796. III. 5.
REYMANN — FÉNELON —GINDL: Telemak és Galypso (színpadra már nem került, de librettója
1795-ben Vácott nyomtatásban megjelent).
A számozatlan tételek a prózai darabokba ékelt kórusok, dalok, nyitányok és az alkalmi
szerzemények. A Szimphonia — ezt a társulat számláiból tudjuk — Paul WRANITZKY
zenekari műve: A magyar nemzet öröme; a szerző 1790-ben írta, a korona Budára hozatala
alkalmából. (WRANITZKY akkortájt herceg ESZTERHÁZY János karnagya volt
Galántán.)
KELEMEN és MÉREY 1796-os összeírásait, 2. és 3. számú forrásunkat ehelyütt nem
részletezzük: feldolgozásuk a szakirodalomban régen megtörtént. 10 Csupán annyit jegyzünk
meg: MÉREY feljegyzéseinek becsét növeli, hogy belőlük világosan kitűnnek a drámabeszerzés
forrásai és az is, hogy mely írói ós fordítói törekvések nem bizonyultak színpadon
hasznosíthatónak. A hivatásos színészet minőségi változás-jellegét jól érzékelteti,
hogy az iskolai előadások céljára dolgozó egyházi szerzők zöme (ILLEI János, FALUDI
Ferenc, KUNITS Ferenc, KOZMA Ferenc) nem jut színpadra. Ugyanez a sorsa a korábbi
évek kevés színpadi hatásra dolgozó íróinak — erre BESSENYEI György a legjobb példa,
akinek csupán A filozófus című vígjátéka él Pontyi cím alatt. Továbbra is homályos
a CsoKONAi-kérdós: a társulathoz közelálló MÉREY ugyan tud róla (,,Csokonay valami
15 darabot fordított"), de a többi könyvtárlistán nem találkozunk nevével ós műveivel.
Immár bizonyosra vehető, hogy fordításai és eredeti drámái nem jutottak el a társulathoz.
11
; A játékszíni könyvtár történetét az 1796 utáni években így rekonstruálhatjuk. 12
SZENTKIRÁLYI László vármegyei aljegyző, a társulat korábbi gazdasági vezetője és egyúttal
megyei ellenőre elérte, hogy a könyvtárat nem árverezték el a többi ingósággal,
hanem mint Pest vármegye anyagi támogatásának értékes eredményét tulajdonba
vették, és 1799. május 7-i határozattal ideiglenesen a vármegyeház padlásán helyezték el,
BALLÁ Gábor levéltáros felügyelete mellett. A társulatát vándorszínészetre újjászervező
10 Vö. BAYER József i. m. passim.
11 Erre 1. még PIXKÁNSZKYNÉ KÁDÁR Jolán: A Varázsfuvola első magyar fordítása.
Zenetudományi Tanulmányok V. Bp. 1957. 449 — 51.
12 PmL. közgyűlési jegyzőkönyvek.
)