Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

282 Buzinkay Géza
Legalább a főbenjáró bűnöket már lehetett tudni. Ezek voltak: a politikai és
forradalmi témák, akárcsak célzás a kormányzási formára, az egységes birodalmi
rendszer és a német szövetségi alkotmány elleni bármily jelentéktelen
szó is. A „közcsendháborítás" kategóriája viszont már olyan volt, amelybe
tulajdonképpen mindent be lehetett sorolni. 86 Milyen írói terület maradt ezek
után? Szinte csak a legjelentéktelenebb napi események jegyzékbe foglalása.
,,. . .A pesti lapoknak már alig volt szabad másról írni, mint az időjárásról, meg a
vetésről, s a bölcs rendőrség néha ebben is talált kifogást, a gyakori zivatarok s az aratási
remények meghiúsulása fölötti p anaszokat odamagyarázván, hogy ez istencsapások alatt
az — ostromállapotot, s a rossz gazdálkodást értik." 87
Ilyen irányítási „elvek" mellett természetes volt, hogy PETŐFinek EMICH
által 1851-ben kiadott, 1847 —1849-es verseskötetét, SÁKOSY Gyula Arany
Trombitáját vagy PÁLFFY Albert Egy földönfutó hátrahagyott novellái című
művét betiltották. De a politikai szempont minden írás egyetlen — és rosszindulatú
— megítélési szempontja lévén, még 1858-ban is betiltották a Pesti
Naplót, mert Irodalmunk című cikke magyar irodalmi összefogásra buzdított, 88
és a birodalom egysége elleni merényletnek számított a magyar nyelv érdekében
szólni, 89 a fennálló állapotok kritikájának a hivatali visszaélést megírni. 90
Nem lehetett azonban a nemzetiségekről sem szót ejteni, 91 különösen ha szászokról
lett volna szó. Ilyen eset JÓKAI Mórral fordult elő, akinek A magyar
nemzet története című művét, a cenzori véleménnyel és saját levelével együtt
PROTMANN Bécsbe felküldte, mert
,,. . .az illetékes censornak csatolt véleménye szerint 271. oldalán egy mondát tartalmaz,
amely szerint az ördög hozta Erdélybe a szászokat. Bár ez a megjegyzés egyedül
áll az egész műben ós ezért a művelt olvasóközönség nagyobb része előtt (amelynek szánták),
alighanem észrevétlenül marad, mégsem ismerhető félre az, hogy célja a nemzetgyűlölet
felbizgatása, és azok részéről, akik ellen irányul, mindig elkeseredéssel fogadtatik,
minélfogva ez a részlet nézetem szerint teljesen eltávolítandó volna." 92
De megidézték a hivatalos lap szerkesztőjét azért, mert egy esetben a „király
tanácsos" címet valaki leírta lapjában, holott a birodalomban csak császár
van, 93 és három hét fogságot kapott NAGY Ignác azért, mert a Hölgy futárban
megjelent FRANKENBURG egy novellája, amiben az a kitétel szerepelt, hogy
,,oly jól érezte ez magát ottan (ti. Bécsben), mint a magyar fiú magát külföldön
érezheti". 94 A ,,haza", „honvágy", „szabadság" szavakat ki kellett
fagyni, 95 és a kormány saját hivatalnokait perbefogta vagy műveiket elko-
88 CSENGERY i. m. 6 — 7.; SZILÁGYI i. m. 1872. 36., 103. és teljes egészében közli HEYN-
T ZEL levelét, mellyel a Magyar írók Füzeteinek második kötetét betiltotta: 1872. 85.
87 FRANKENBTTRG i. m. I. 207 — 209.
88 BEBZEVICZY i. m. II. 153 — 154.
89 FALK — KECSKEMÉTHY i. m. 275.
90 TÁBORI Kornél: A bécsi titkos levéltár és a Vasárnapi Újság. Vasárnapi Újság 192K
8. 93-94.
91 SZILÁGYI i. m. 1872. 37.
92 TÁBORI Kornél: Titkos bécsi akták a magyar írókról ... i. h. 12.
93 SZILÁGYI i. m. 1872. 79. 1. még OL D 98 1851:7:10
94 FRANKENBURG i. m. I. 188. jegyzet; sokat idézett eset, hogy egy szerkesztőt azért
megbüntettek, mert Albrecht főherceg neve Albertként jelent meg lapjában; CSENGERY
i. m. 7.
. 95 SZILÁGYI i. m. 1872. 79., 80.; TÁBORI Kornél: A bécsi titkos levéltár és a Vasárnapi
Újság i. m. ; BERZEVICZY i. m. II. 160.