Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
álláspontot, szélesebb keretek közé helyezve,<br />
szembesítse a magyar kommunista mozgalom<br />
korabeli elvi állásfoglalásával.<br />
S az említett kifogás bizonyára abból<br />
ered, hogy M. PÁSZTOR József maga sem<br />
tisztázta kielégítően: tudományos művet<br />
akar-e írni vagy népszerű, ismeretterjesztő<br />
könyvet. A téma inkább a tudományos<br />
feldolgozást kívánta volna. Ebben az esetben<br />
viszont némely elnagyolt elemzést a<br />
szerzőnek részletesebbé, módszeresebbé,<br />
elmélyültebbé kellett volna tennie, elhagyva<br />
az újat nem nyújtó, általánosságokat<br />
tartalmazó vagy éppen leegyszerűsítő részleteket<br />
(pl. 53 — 5<strong>4.</strong>). Hiányzik a könyvből<br />
néhány, a tudományos munkában elengedhetetlen<br />
követelmény, például az idézetek<br />
pontos helyének megjelölése, s egy<br />
névmutató, amely az azonosítást segítené<br />
egy-egy kevésbé ismert név ismételt előfordulásakor.<br />
(Ez utóbbira mindenképpen<br />
szükség lett volna, hiszen még egy-egy<br />
személy teljes életrajza is több helyről<br />
tevődik össze.)<br />
A közlendők megformálása megint csak<br />
a népszerű ismeretterjesztés irányára mutat.<br />
M. PÁSZTOR József vonzóan, ügyesen<br />
szerkeszti meg anyagát, mindjárt az első<br />
oldalakon érdeklődést kelt, és van érzéke<br />
a hatásos, érzelmi felhangú fejezetzáráshoz,<br />
fejezetindításhoz. Kár, hogy gyakori<br />
a sajtóhiba és a magyartalan vagy suta<br />
fogalmazási! mondat.<br />
A kötet nyilvánosságra bocsátása a Debreceni<br />
Városi Tanács VB. Művelődési Osztályának<br />
az érdeme.<br />
HONFFY PÁL<br />
Bogdán István: Régi magyar mesterségek.<br />
Bp. 1973, Magvető K. 407.<br />
A történeti kutatásairól, kultúrtörténeti<br />
érdekű írásairól ismert jeles szerző ismeretterjesztő<br />
előadásait, népszerűsítő cikkeit<br />
foglalta kötetbe. A régi magyar mesterségekhez<br />
fűződő írások egységes tematikát<br />
alkotnak és népszerű formában, de szakszerű<br />
módon foglalják össze az egyes mesterségi<br />
ágazatokról szóló tudnivalókat. Mondanivalójának<br />
hitelót levéltári forrásokkal,<br />
korabeli levelekkel, irodalmi elemekkel,<br />
anekdotikus részletekkel, válogatott szakirodalommal<br />
igyekszik alátámasztani.<br />
Könyvének vannak olyan fejezetei, amelyek<br />
közelebbről érintik a művelődés- és<br />
könyvtörténetet. Mindjárt az első az ún.<br />
,,fehérmestersóg"-ről, a papírkészítőkről<br />
szól, az első magyarországi (lőcsei)papírmalom<br />
pusztulásától (1530) a papírgyártás<br />
kibontakozásáig. Az ötödik fejezet a nyomtatómesterséggel<br />
foglalkozik, s bemutatja<br />
Szemle 383<br />
a „betűk mesterét", méltatva TÓTFALUSI<br />
KIS Miklós munkásságát, küzdelmes életútját.<br />
(Mentségének megjelenési éveként<br />
bizonyára elírásból áll 1680, 1698 helyett,<br />
49. 1.) Részletezi az egész könyvnyomtatás<br />
folyamatát a betűszedéstől, s betűöntéstől<br />
a szedésen, s kézisajtón keresztül a nyomtatásig<br />
és a kötésig. Olvashatunk egyebek<br />
között a világítómestersógről, s a gyertya<br />
világánál készült fóliákról, levelekről; a<br />
szállításról, a postamesterségről, kalmárságról,<br />
deákuraimékról; a mesterségek<br />
címeréről stb. E példák láttán említjük<br />
meg, hogy egyéb fejezetekben is érdemes<br />
lett volna megemlékezni némely könyvtörténeti<br />
vonatkozásról, mint pl. a faragók<br />
és asztalosok reneszánsz s barokk „bibliotékái"-ról,<br />
remek kivitelű fakönyvtárakról,<br />
a könyvek külső díszítéséről, kötéséről,<br />
a könyvárusokról stb. Ezek azonban speciális<br />
szempontok, s nem kérhetők <strong>szám</strong>on egy<br />
általános érdekű, ilyen széles témakörű<br />
kötet szerzőjétől. Bizonyos, hogy BOGDÁN<br />
István szép kiállítású könyve megfelel<br />
célkitűzésének, népszerű-szakszerű tudnivalókat<br />
ad a történeti múlt iránt érdeklődő,<br />
művelt olvasó kezébe.<br />
HOPP LAJOS<br />
Borsy Károly: A pécsi nyomdászat kezdetei.<br />
Pécs 1973. 144 1. + 3 melléklet.<br />
A pécsi nyomdászat 200 éves fennállását,<br />
amely egybeesett a hazai könyvnyomtatás<br />
félezer éves jubileumával, a Pécsi<br />
Szikra Nyomda mind tartalmában, mind<br />
formájában méltó kiadvánnyal ünnepelte.<br />
BORSY Károly munkája igen jó áttekintést<br />
nyújt a tevékenységét 1773-ban megkezdő<br />
ENGEL nyomdáról egészen jogutódjának,<br />
a KNEZEViCH-féle műhelynek megszűnéséig.<br />
A szerző nem eléggé hangsúlyozható<br />
erénye, hogy minden kérdésben a tényekre<br />
támaszkodik, és ezzel nyomdatörténészeink<br />
korábbi, sajnos meglehetősen általános<br />
hibáját elkerülte: az adatok hiányát nem<br />
igyekezett könnyelmű és felelőtlen hipotézisekkel<br />
áthidalni. Csak dicsérni lehet<br />
azt a gondos levéltári és könyvtári kutatást,<br />
amely azt az igen gazdag, zömével<br />
korábbról ismeretlen adatgyűjtést eredményezte,<br />
amely azután biztos alapot<br />
nyújtott az első pécsi nyomdáról szóló mű<br />
megírásához. Ahol pedig ennek során lényegesnek<br />
látszó pontokon az adatok mégis<br />
hiányoztak, ott a szükségszerű következtetések<br />
feltételes módban fogalmazva mindig<br />
világosan elkülönülnek a források által<br />
biztonságosan alátámasztott tényektől.<br />
Világos szerkezetben és olvasmányos<br />
stílusban kap az olvasó áttekintést a kora-
Change language