Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

308 Közlemények
KÁJONI úgyszólván változtatás nélkül veszi át, míg a kassai Cantus Catholici (1674) az
1651-es CC szövegéből kiindulva, jóval nagyobb engedményt tesz a kordivatnak. A szöveg
életére vonatkozó utolsó adataink a XVIII. századból valók.
Mint külföldön, nálunk is önállósult, s további strófákkal bővült (talán protestáns
kezdeményezésre) a.,,Dicséretes ez gyermek" strófa; 9 ez tovább él, a XVIII. század végéig
megtaláljuk. 10 KOVÁCS Márk ad-notam hivatkozása, ki ez esetben is régi áriára fogva
népszerűsíti új szövegét, igazolja, hogy a dallam a „Dicséretes" szöveggel még a XIX.
század közepén is élt. Más, későbbi ráhúzásokkal tovább is; utolsó adatként egy népzenei
gyűjtésben Heves megyében találtam rá a teljes középkori dallamra, 11 töredékeit pedig
igen „romos" állapotban a betlehemesekben fedezhetjük föl. 12
Ismeretes, hogy a XVI. század második felében megjelenő fordítások korábbi élő
hagyományra támaszkodhattak, 13 s a Winkler--kódex „Szent ének"-e 14 1506-ban nemcsak
a két, később egymástól függetlenné váló éneket tartalmazza egy verssé összevonva,
de megszerzi jó néhány olyan versszakkal, melyeknek eredetijét külföldi forrásokból nem
lehetett kimutatni. 15 A külföldi források meglehetősen egységes versszak-állományát számításba
véve, nem tartjuk valószínűnek, hogy e számos új versszaknak eredetije éppen
az eddig lappangó külföldi forrásokban rejtőznék. Egyébként is erősen eltérnek stílusban
a bővítmények az alapszövegtől: a szigorúbb szerkesztés, a gondolati ellentéteket és
paradoxonokat sűrítő mondatszerkezetes helyébe lazább, de érzelmesebb stílus lép:
a devotio moderna-ból ihletett, nyelvében viszont a népi nyelvvel rokon kifejezésmód,
melyet MEZE Y László ír le plasztikusan, s nyomoz tovább hatásaiban a XIX. század
végéig. 18
Ha továbbkomponálásra ihletett, ennek az ének népszerűségén kívül még egy oka
lehetett, melyre először AEANY János, majd erőteljesebben VARGYAS Lajos 17 mutatott rá:
a strófa-szerkezet alapjául szolgáló vagans-sor 18 természetes egybevágása a magyar versés
ritmusérzékkel. 19 Nem véletlen, írja VARGYAS, hogy „ezekben a versekben olyan köny-
9 Vö. W. BÄUMKER: Das katolische deutsche Kirchenlied . . . Freiburg/Breisgau. 1886.
1/43 J. ZAHN: Die Melodien der deutschen evangelischen Kirchenlieder . . . Gütersloh.
1888-93 IV. 7870. Ph. Wa :kernagel im. IL 689-695.
10 Debreceni énekeskönyv; SZENTMIHÁLYI M.: Egyházi énekeskönyv... Eger, 1797.
BOZÓKI, M.: Katolikus kar-béli kótás Énekes Könyv . . . Vác, 1797.
11 KOVÁCS Márk: A' keresztény katolikai isteni tiszteletnek minden ágaira ki-terjedő
Énekes Könyv . . . Pest, 1842. 48. o. cf. VI. old. — A népzenei adat: Váraszó (Heves m.)
1967. MTA Népzenekutató Csoport népének-gyűjteményében y6:1479. sz.
12 Magyar Népzene Tára II. 497., 498, 499, 388/VIII. További kiadatlan példák a népének
-gyű j teményben.
13 HORVÁTH C.: A Batthány codexről. Bpest, 1906. 12 — 13. HORVÁTH C: Régi Magyar
Költők Tárai 2 . Bpest, 1921. 115 — 6. FRICK J.: Középkori magyar himnuszköltészet. Kolozsvár,
1910. passim. PETRÓ S.: A magyarnyelvű egyházi ének középkori emlékei. EPhK 65.
(1941). 270. PAPP G.: A magyar katolikus egyházi népének kezdetei. Bpest, 1942. 25.
A magyar irodalom története 1600-ig. Szerk.: KLANICZAY T. Bpest, 1964. 167. o.
14 Ür Jézusnak nevébe kezdetik szent ének . . . f 169-. (Egyetemi Könyvtár). Nyelvemléktár
II. 194-202. RMKT I 1 . 1877. 164-173. RMKT I 2 1921. 102-112. Népénekvoltát
többen egyes frázisok megegyezésével is bizonyítani igyekeztek. KÖVESKUTI J. —
túl vakmerően — a Kőnigsbergi töredékre vitte vissza egyes kifejezéseit. MNyelvőr 37.
(1908), 456. cf. RMKT I (1877) 275. és RMKT I (1921) 75. o. V. KOVÁCS Sándor az
Istvánffy-kézirat bejegyzésével („kinríhbe nagiob kinch . . .") hozza kapcsolatba ItK
68. (1964). 208. A rózsa és liliom képről PETRÓ S. i. m. 277-8.
15 HORVÁTH C. jegyzete RMKT I. (1921). 113.
16 Középkori magyar írások. Bpest 1957. 397, 406, 409—12.
17 VARGYAS L.: A magyar vers ritmusa. Bpest, 1952. 132 — 3. cf. ARANY J.: A magyar
népdal az irodalomban. Hátrahagyott prózai dolgozatok. Bpest, 1889. 22.
18 A magyar irodalom története 1600-ig. 169. o.
19 HORVÁTH J.: A középkori magyar vers ritmusa. Berlin, 1928. 52 — 5.