Rezümékötet 2008. - vmtdk
Rezümékötet 2008. - vmtdk
Rezümékötet 2008. - vmtdk
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
134<br />
T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K<br />
FEJEZETEK AZ ALBÁN IRREDENTIZMUS TÖRTÉNETÉBÕL:<br />
ALBÁNOK A SZERB–HORVÁT–SZLOVÉN KIRÁLYSÁGBAN<br />
Szerzõ: SZEGHÕ Patrik V. évfolyam<br />
Témavezetõ: Dr. MAKKAI Béla tanszékvezetõ docens<br />
Intézmény: Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar,<br />
Új- és Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszék, Budapest<br />
Dolgozatom Koszovó, a Balkán-félsziget egyik válsággócának történetét tekinti át a Balkán-háborúktól kezdve egészen<br />
a Délszláv Királyság felbomlásáig (1941). Munkám a nemzetközi politika alakulásának tükrében ad képet a pánszerb<br />
és pán-albán törekvések lehetõségeirõl, valamint azok gyakorlati megvalósulásáról.<br />
A Balkán-félsziget és a rajta élõ népek sorsa jelentõs mértékben függött az eltérõ, egymással ellentétes nagyhatalmi<br />
törekvések kimenetelétõl. A félsziget kulcsfontosságú jelentõséggel bírt az európai kontinentális egyensúly fenntartásában,<br />
így a térség politikai történéseivel szemben a nagyhatalmi politika és diplomácia nem lehetett közömbös.<br />
A hosszú 19. század során függetlenné váló balkáni államok egymás rovására megfogalmazott expanziós törekvéseibõl<br />
eredõ konfliktusok egy része a 21. század hajnalára sem oldódott meg. Az elsõ világháborút lezáró Párizs környéki<br />
békék szelektív alapon, a gyõztes hatalmakkal szövetséges államok stratégiai érdekeit figyelembe véve megalkotott szerzõdések<br />
voltak, új konfliktusok magvát vetve el ezzel az ó kontinensen.<br />
A Nemzetek Szövetsége hatékony politikai eszközök hiányában tehetetlennek bizonyult a világháború után megkötött<br />
kisebbségvédelmi szerzõdések rendelkezéseit megszegõ államokkal szemben. A betelepítések és zaklatások miatt<br />
a szeparatista célokért küzdõ albán kaçak mozgalom változó intenzitású, folyamatos gerillaháborút folytatott a hatóságok,<br />
valamint a szerb lakosság ellen.<br />
A világháborúk közti koszovói albán népesség a teljes kiszolgáltatottság állapotába került a szerb dominanciájú<br />
délszláv hatóságok nacionalista politikájával szemben. A Koszovó és Macedónia elszlávosítására tett kísérlet során eltûntek<br />
az albán nyelvû iskolák, megszûnt az albán sajtó, az albán Xhemijet párt felbomlott, miközben a betelepítési<br />
törvények nyomán a szerbek aránya harmadára nõtt a térségben.<br />
A Koszovó homogenizálására tett erõszakos szerb kísérlet, részleges eredményei ellenére, összességében nem járt<br />
sikerrel, a titói Jugoszláviában pedig már nem nyílt lehetõség hasonló nacionalista program folytatására. Az albánság a<br />
délszláv államba történõ beilleszkedésre legkevesebb hajlandóságot mutató kisebbségi csoport maradt mindkét Jugoszlávia<br />
esetében.<br />
Kulcsszavak: keleti kérdés, Balkán-háború, Nemzetek Szövetsége, kisebbségvédelmi szerzõdés, Xhemijet párt, Ferat<br />
Draga, Koszovói Védelmi Bizottság, Hasan Prishtina, Azem Bejta, kaçak mozgalom, Zogu, Szent Katalin Társaság, betelepítési<br />
törvények<br />
V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á