Rezümékötet 2008. - vmtdk

More documents

Recommendations

Info

138 T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K their location, furnishings and structure, followed by a discussion of the smithies known from Zala County and their possible Slavic ties. The next section offers a detailed description of the smithies in question: their dimensions, circumstances, contexts, the finds recovered from them, and the interpretations proposed by the excavator, supplemented by the author’s critical remarks on current theories. The final section provides an overview of the general features of the discussed smithies and the conclusions that can be drawn from them. The main purpose of the study is to examine to what extent the smithies uncovered in Zala County (and their reconstructions) differ from the current general picture of Árpádian-age smithies, and how the smithies of this period should be conceptualised. The assumed reason for the differences between the smithies known from Zala County and from other regions of Hungary is that the smithcraft of the Slavs was a living tradition in Zala County during the period in question. Archaeological records suggest that in the early Middle Ages, this tradition was primarily reflected in the type and layout of the workshops, as well as in how smithying was organised, which differed from the smithies elsewhere in the country. The workshop pits used by the (possibly Slavic) smiths of Zala County were surrounded by above-ground buildings, which left little or no trace in archaeological records, and it also seems likely that in contrast to the currently accepted view, iron production and iron processing were not conducted in separate locations during the 10th century. Many controversial issues still remain to be resolved in the research of smithies and ironworking. The clarification of these issues remains a task for future research. Keywords: smithcraft, smithies, Slavic influence V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á
T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K A DOHÁNYZÁS ELTERJEDÉSE ÉS RÉGÉSZETI NYOMAI A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN Szerzõ: BÁLÓ Zoltán IV. évfolyam Témavezetõ: LAJKÓ Orsolya Intézmény: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Régészeti Tanszék, Szeged Dolgozatom a sok embert magával ragadó s eseteiben elborzasztó dohányzás témáját dolgozza fel a pipázás kezdetétõl egészen a 18. századig. A tanulmány régészeti emlékanyag tükrében mutatja be a 16–18. század közötti idõszakban fellelhetõ pipákat. Munkám révén képet adok a dohányzás kérdésének országonként eltérõ megítélésérõl, továbbá bemutatom az „ördögi füst” visszaszorítására tett megannyi uralkodói kísérletet, rendeletet, valamint törvényt. Azon régiókban, ahol vélt vagy valós káros hatásai ellenére felismerték a dohányzásban, illetve a dohány forgalmazásában rejlõ gazdasági lehetõségeket, hatalmas cseréppipa-gyártó mûhelyek létesültek egyik napról a másikra. A pipázás elterjedésével a mûhelyek száma is egyre növekedett, termékeiket mesterjeggyel ellátó céhek alakultak pipakészítésre specializálódva. Bár a pipakészítés féltve õrzött titok volt, amelyet csak a mesterségbe beavatottak ismerhettek akkoriban, dolgozatommal ezúton betekintést nyújtok a pipagyártó mûhelyek életébe, felfedve a pipakészítés rejtelmeit. Két délvidéki (zentai és szabadkai) múzeum vonatkozó leletanyagát felhasználva, régészeti szempontok figyelembevételével számot adok a legelterjedtebb formák és díszítések felõl. A lelõhelyek keltezésének elengedhetetlen feltétele a feltárt leletek kronológiai sorba rendezése. Mivel a korábbi kutatásoknak tipokronológiailag eddig nem sikerült elég alapos sort felállítani, ezért a jelenleg rendelkezésre álló leletanyag és szakirodalom nyomán kísérelem meg annak idõrendi sorba állítását. Kárpát-medencei vonatkozásban a pipázás témakörének egyik vitatott kérdése a pipázás elterjedésének forrásirányából fakad. Az általam vizsgált különbözõ leletanyagok arra engednek következtetni, hogy az elterjedés déli forrásirányú volt, amelyet a területet ért erõs török kulturális és szokásbeli hatások is alátámasztanak. Kulcsszavak: dohányzás kialakulása, Amerika felfedezése, pipázás elterjedése, tiltó törvények, pipamûhelyek, pipatípusok N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A 139
Page 1 and 2:
7. Vajdasági Magyar Tudományos Di
Page 3 and 4:
Page 5 and 6:
Page 7 and 8:
R É S Z L E T E S P R O G R A M 19
Page 9 and 10:
14.15-14.30 . . . . Száraz Áron (
Page 11 and 12:
16.45-17.00 . . . . S z ü n e t R
Page 13 and 14:
M Û V É S Z E T E K Szekcióvezet
Page 15 and 16:
ELÕSZÓ A 7. Vajdasági Magyar Tud
Page 17 and 18:
A TDK-DOLGOZATOK ÖSSZEFOGLALÓI N
Page 19 and 20:
P L E N Á R I S T U D O M Á N Y O
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
É L Õ T E R M É S Z E T T U D O
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
Page 59 and 60:
É L E T T E L E N T E R M É S Z E
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
Page 87 and 88: É L E T T E L E N T E R M É S Z E
Page 103 and 104: T Á R S A D A L O M T U D O M Á N
Page 137: T Á R S A D A L O M T U D O M Á N
Page 145 and 146: H U M Á N T U D O M Á N Y O K Thi
Page 147 and 148: H U M Á N T U D O M Á N Y O K The
Page 149 and 150: H U M Á N T U D O M Á N Y O K A T
Page 151 and 152: H U M Á N T U D O M Á N Y O K A Z
Page 153 and 154: H U M Á N T U D O M Á N Y O K MUZ
Page 155 and 156: H U M Á N T U D O M Á N Y O K AZ
Page 157 and 158: H U M Á N T U D O M Á N Y O K NÕ
Page 159 and 160: H U M Á N T U D O M Á N Y O K AZ
Page 161 and 162: H U M Á N T U D O M Á N Y O K LOV
Page 163 and 164: H U M Á N T U D O M Á N Y O K TUM
Page 165 and 166: H U M Á N T U D O M Á N Y O K SEM
Page 167 and 168: H U M Á N T U D O M Á N Y O K the
Page 169 and 170: H U M Á N T U D O M Á N Y O K der
Page 171 and 172: H U M Á N T U D O M Á N Y O K nor
Page 173 and 174: H U M Á N T U D O M Á N Y O K ADA
Page 175 and 176: H U M Á N T U D O M Á N Y O K A K
Page 177 and 178: H U M Á N T U D O M Á N Y O K A M
Page 179 and 180: H U M Á N T U D O M Á N Y O K SZE
Page 181 and 182: H U M Á N T U D O M Á N Y O K LJU
Page 183 and 184: H U M Á N T U D O M Á N Y O K COS
Page 185 and 186: H U M Á N T U D O M Á N Y O K VAL
Page 187 and 188: M Û V É S Z E T E K JELFOLYAM (az
Page 189 and 190:
M Û V É S Z E T E K A NEMLÉT MIN
Page 191 and 192:
M Û V É S Z E T E K JEGYZETEK Sze
Page 193 and 194:
M Û V É S Z E T E K Techniques li
Page 195 and 196:
M Û V É S Z E T E K HANGVERSENY F
Page 197 and 198:
M Û V É S Z E T E K HALLUCINÁLOK
Page 199 and 200:
M Û V É S Z E T E K NEVESTA NOÆI
Page 201 and 202:
N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E
Page 203 and 204:
A VII. VMTDK-án AZ ALÁBBI FELSÕO
Page 205 and 206:
A V I I . V M T D K T U D O M Á N
Page 207 and 208:
V É D N Ö K E I N K : Tartományi
Page 209 and 210:
T A R T A L O M SÁGI Andor (Újvid
Page 211 and 212:
TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK T A R T A L
Page 213 and 214:
BALOGH AUER N. Zita (Pécs) Az újr
Page 215 and 216:
show all

Rezümékötet 2008. - vmtdk

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?