Rezümékötet 2008. - vmtdk
Rezümékötet 2008. - vmtdk
Rezümékötet 2008. - vmtdk
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
164<br />
H U M Á N T U D O M Á N Y O K<br />
FÉLIG ÁTTETSZÕ TÜKRÖK<br />
(Bartis Attila két regényének összehasonlító elemzése)<br />
Szerzõ: WÖLFINGER Kitti, III. évfolyam<br />
Témavezetõ: Dr. BÓKAY Antal egyetemi tanár<br />
Intézmény: Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Modern Irodalomelméleti<br />
és Irodalomtörténeti Tanszék, Pécs<br />
A dolgozat Bartis Attila A séta és A nyugalom címû regényeirõl igyekszik részletes elemzést nyújtani, választott irányelvek<br />
érvényesítésével. A munka célja, hogy felhívja a figyelmet a Bartis-mûvek között meglévõ, bizonyos prózapoétikai<br />
és szemléletmódbeli kapcsolódási pontokra.<br />
Fõ témaként a narráció és az én-tapasztalat mibenléte, valamint a transzcendenshez való viszonyulás mikéntje jelölhetõ<br />
meg. A dolgozat deduktív módon építkezik, amennyiben azt a kiinduló tételt, mely szerint A séta és A nyugalom<br />
párregényként olvasható, az említett vonatkozásokban bizonyítani kívánja az egyes alkotásokra koncentrálva.<br />
A narratív szerkezetet tekintve összehasonlítási alapul szolgál, hogy mindkét szöveg emlékezõ pozícióból szólal<br />
meg, alanyi beszédmódot követ; emellett kérdésessé teszi az elbeszélõ kilétét. Az én-tapasztalat esetében a szubjektum<br />
önérzékelésének problémája adódik. A séta fõszereplõje múltbeli önmagát alkotja meg felnõttkoráig, ez a „maga”<br />
azonban mindvégig töredezett, megismerhetetlen marad. Weér Andor saját és testvére énjét egyesíti, ugyanakkor szerepe<br />
van Fehér Eszter énjének létrehozásában. Szintén értelmezési szempont a regényalakok transzcendenshez való viszonya,<br />
amely hasonlóan problematikusnak mutatkozik a mûvekben: A séta világa istentelen, nem Isten nélküli, de Isten-ellenes.<br />
A nyugalom lapjain esetlegesen egy apa-isten képe rajzolódhatna ki, ha Weér Andor bízna a magasabbrendûben.<br />
Vágyik rá, de nem tud fiú lenni.<br />
A befejezõ rész összegzõ igényû, a komparatív olvasás hozadékait veszi sorra. A végkövetkeztetés igazolja a kezdeti<br />
hipotézist: A séta és A nyugalom több vonatkozásban párregénynek tekinthetõ, azaz Bartis Attila regénymûvészetében<br />
önmagát építõ, tudatosan továbbépítõ prózapoétika nyilvánul meg.<br />
Kulcsszavak: összehasonlítás, elbeszélésmód, szubjektumkeresés, profanizáció<br />
V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á