16.01.2013 Views

Rezümékötet 2008. - vmtdk

Rezümékötet 2008. - vmtdk

Rezümékötet 2008. - vmtdk

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

26<br />

P L E N Á R I S T U D O M Á N Y O S Ü L É S S Z A K<br />

EGY ÖSSZETETT ÉRZELEM EMPIRIKUS VIZSGÁLATA,<br />

AVAGY A FÉLTÉKENYSÉG MINT<br />

A MINDENKIT MEGIGÉZÕ „ZÖLD SZEMÛ SZÖRNY”<br />

Szerzõ: LÉVAI Edit III. évfolyam, MAGYAR Edit V. évfolyam<br />

Témavezetõ: Dr. LÁBADI Beatrix egyetemi docens<br />

Intézmény: Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia Intézet,<br />

Általános és Evolúciós Pszichológia Tanszék, Pécs<br />

Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb figyelmet szántak az olyan összetett érzelmek megismerésének, mint a féltékenység.<br />

A dolgozat alappillére két versengõ elképzelés, amelyek adaptív, túlélésünket segítõ érzelemnek tartják a<br />

féltékenységet. Viszont az evolúciós megközelítés (Buss) a nemek közötti különbségeket hangsúlyozza, az érzelmek<br />

szociális elmélete (DeSteno) pedig a szociális kiértékelés eredményének tekinti a féltékenység megjelenését.<br />

Az elsõ kísérletben DeSteno és munkatársai (2006) vizsgálatát módosítottuk, amelyben 24 személy vett részt (egyedülállók<br />

és párok). Egy beavatott személy féltékenység érzését indukálta a kísérleti személyekben egy, az addigi módszertantól<br />

eltérõ kísérleti helyzetben – figyelembe véve az eredeti kísérletbõl hiányzó változókat: a férfi kísérleti személyeket<br />

és a párkapcsolat meglétét.<br />

A második vizsgálatban 55 kísérleti személy olvasta el az elsõ kísérlet történetbe foglalt változatát, amit kérdõíves<br />

módszer segítségével értékeltek.<br />

A harmadik vizsgálat során egy féltékenységi történet két változatát, egy szexuális, illetve egy érzelmi hûtlenségrõl<br />

szólót olvasott el a 67 résztvevõ. Feladatuk az volt, hogy beleképzelték magukat a történet egy szereplõjének helyébe,<br />

ezután kétféle módon válaszoltak a kényszerítõ és folyamatos kérdezéssel feltett kérdésekre, végül 19 érzelemhez tartozó<br />

Likert-skálán jelölték aktuális érzelmi állapotukat.<br />

A vizsgált eredmények szerint mind a nem, mind a párkapcsolat megléte befolyásolja a szituációban átélt érzelmeket.<br />

Eszerint a nõk és a férfiak eltérõ intenzitással reagálnak a féltékenységet indukáló helyzetekre, azonban érdekes,<br />

hogy a féltékenységtörténetek szexuális és érzelmi hûtlenségi jelenete nem váltott ki jelentõsen eltérõ reakciót a nemek<br />

között. Úgy tûnik, a nõk érzékenyebbek a hûtlenség, elsõsorban az érzelmi félrelépés jeleire, mindemellett a kísérletben<br />

párjukkal részt vevõ személyek is fenyegetõbbnek ítélték a szituációt, aminek hátterében feltehetõleg a kötõdési<br />

rendszer aktivációja állt. A kísérlet során DeSteno hipotézise nem igazolódott be. Ha helyes lenne az elmélete az<br />

önértékelésrõl mint a féltékenység közvetítõfolyamatáról, akkor nemtõl függetlenül meg kellene jelennie a féltékenységnek.<br />

Viszont a vizsgálat szerint egyaránt jelentõs hatása van a nemnek és a kapcsolat minõségének arra, hogyan reagálunk<br />

egy féltékenységet kiváltó szituációra.<br />

Kulcsszavak: DeSteno, Buss, féltékenység, evolúciós megközelítés, érzelmek szociális elmélete, párkapcsolat, nem, hûtlenség<br />

V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!