Rezümékötet 2008. - vmtdk
Rezümékötet 2008. - vmtdk
Rezümékötet 2008. - vmtdk
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
26<br />
P L E N Á R I S T U D O M Á N Y O S Ü L É S S Z A K<br />
EGY ÖSSZETETT ÉRZELEM EMPIRIKUS VIZSGÁLATA,<br />
AVAGY A FÉLTÉKENYSÉG MINT<br />
A MINDENKIT MEGIGÉZÕ „ZÖLD SZEMÛ SZÖRNY”<br />
Szerzõ: LÉVAI Edit III. évfolyam, MAGYAR Edit V. évfolyam<br />
Témavezetõ: Dr. LÁBADI Beatrix egyetemi docens<br />
Intézmény: Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia Intézet,<br />
Általános és Evolúciós Pszichológia Tanszék, Pécs<br />
Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb figyelmet szántak az olyan összetett érzelmek megismerésének, mint a féltékenység.<br />
A dolgozat alappillére két versengõ elképzelés, amelyek adaptív, túlélésünket segítõ érzelemnek tartják a<br />
féltékenységet. Viszont az evolúciós megközelítés (Buss) a nemek közötti különbségeket hangsúlyozza, az érzelmek<br />
szociális elmélete (DeSteno) pedig a szociális kiértékelés eredményének tekinti a féltékenység megjelenését.<br />
Az elsõ kísérletben DeSteno és munkatársai (2006) vizsgálatát módosítottuk, amelyben 24 személy vett részt (egyedülállók<br />
és párok). Egy beavatott személy féltékenység érzését indukálta a kísérleti személyekben egy, az addigi módszertantól<br />
eltérõ kísérleti helyzetben – figyelembe véve az eredeti kísérletbõl hiányzó változókat: a férfi kísérleti személyeket<br />
és a párkapcsolat meglétét.<br />
A második vizsgálatban 55 kísérleti személy olvasta el az elsõ kísérlet történetbe foglalt változatát, amit kérdõíves<br />
módszer segítségével értékeltek.<br />
A harmadik vizsgálat során egy féltékenységi történet két változatát, egy szexuális, illetve egy érzelmi hûtlenségrõl<br />
szólót olvasott el a 67 résztvevõ. Feladatuk az volt, hogy beleképzelték magukat a történet egy szereplõjének helyébe,<br />
ezután kétféle módon válaszoltak a kényszerítõ és folyamatos kérdezéssel feltett kérdésekre, végül 19 érzelemhez tartozó<br />
Likert-skálán jelölték aktuális érzelmi állapotukat.<br />
A vizsgált eredmények szerint mind a nem, mind a párkapcsolat megléte befolyásolja a szituációban átélt érzelmeket.<br />
Eszerint a nõk és a férfiak eltérõ intenzitással reagálnak a féltékenységet indukáló helyzetekre, azonban érdekes,<br />
hogy a féltékenységtörténetek szexuális és érzelmi hûtlenségi jelenete nem váltott ki jelentõsen eltérõ reakciót a nemek<br />
között. Úgy tûnik, a nõk érzékenyebbek a hûtlenség, elsõsorban az érzelmi félrelépés jeleire, mindemellett a kísérletben<br />
párjukkal részt vevõ személyek is fenyegetõbbnek ítélték a szituációt, aminek hátterében feltehetõleg a kötõdési<br />
rendszer aktivációja állt. A kísérlet során DeSteno hipotézise nem igazolódott be. Ha helyes lenne az elmélete az<br />
önértékelésrõl mint a féltékenység közvetítõfolyamatáról, akkor nemtõl függetlenül meg kellene jelennie a féltékenységnek.<br />
Viszont a vizsgálat szerint egyaránt jelentõs hatása van a nemnek és a kapcsolat minõségének arra, hogyan reagálunk<br />
egy féltékenységet kiváltó szituációra.<br />
Kulcsszavak: DeSteno, Buss, féltékenység, evolúciós megközelítés, érzelmek szociális elmélete, párkapcsolat, nem, hûtlenség<br />
V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á