Rezümékötet 2008. - vmtdk

More documents

Recommendations

Info

44 É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K MOLEKULÁRIS BIOLÓGIAI ÜGYESKEDÉS: A MALÁRIA ELLENI VÉDEKEZÉS XXI. SZÁZADI FEGYVERE Szerzõ: LIPINSZKI Zoltán doktoranduszhallgató, III. évfolyam Témavezetõ: Dr. UDVARDY Andor tudományos tanácsadó, az MTA doktora Intézmény: MTA Szegedi Biológiai Központ, Biokémiai Intézet, Szeged „A legkönnyebben talán úgy jutnánk ki a válságból, ha az utolsó pandát megfojtanánk az utolsó kék bálna beleivel”. Ezzel a „vérlázító” kijelentéssel kezdi mondandóját Steve Jones angol genetikus a Darwin szelleme címû legújabb könyvében. Ezen kijelentés értelme nem több és nem is kevesebb annál, minthogy a fajok kipusztulása természetes folyamat, nem pedig katasztrófa. Ellene csak idõlegesen tehetünk, s bármennyire is tervez az ember, végül az Isten végez! Az evolúció és a természetes szelekció tekintetében vajon mennyivel ér többet bármely, az ember által „hasznosnak” titulált faj élete a maláriát terjesztõ moszkitóétól (Anopheles gambiae)? Semennyivel! Mégis, ezer másik laboratóriummal együtt mi is azon dolgozunk, hogy eredményeinket a moszkitó elterjedésének gátlására, s ezáltal a malária visszaszorítására alkalmazzuk. Drosophila melanogasterben (ecetmuslica) az általunk azonosított proteázok vizsgálatakor felmerült annak a lehetõsége, hogy hasonló (ortológ) fehérjék módosításával, a molekuláris biológia és genetika technikáit alkalmazva a moszkitó szúnyogokat irányítottan elpusztíthatjuk, csökkentve azok elterjedését az endemikus területeken. A módszer lényege, hogy a lerakott petékbõl a hímek már lárvakorban elpusztulnak, így a kikelt, ám fertilis nõstények megtermékenyítése elmarad. Elõadásomban részleteiben is ismertetem az elmélet genetikai alapjait. A malária komoly globális probléma. Az Egészségügyi Világszervezet 2007. évi adatai szerint mintegy 300–500 millió ember fertõz meg a maláriát okozó parazita (Plasmodium), amely a szúnyogcsípést követõen kerül a véráramba. Az eukaliptuszligetek és a kémiai védekezés ellenére napjainkban közel 1,5 millió ember bele is hal a betegségbe – fõleg afrikai gyerekek és terhes nõk. A téma fontosságát a fenti adatok minden igényt kielégítõen hitelesítik. Kulcsszavak: malária, moszkitó, ecetmuslica V I I . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á
É L Õ T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K PLAYING WITH MOLECULAR BIOLOGY: THE 21 ST CENTURY WEAPON AGAINST THE MALARIA Author: Zoltán LIPINSZKI 3 rd year PhD student Supervisor: Andor UDVARDY M.D, PhD, D.sc. Senior Scientist, Institution: HAS, Biological Research Center, Institute of Biochemistry, Szeged „Many who once cared about the environment now share a Voltairean sentiment that the easiest way out of the crisis might be to strangle the last panda with the guts of the last blue whale.” These are the opening words of the book Darwin’s Ghost, one of the newest works of Steve Jones, a genetics professor of the University of Oxford. The meaning of this quotation is not more than that the dying out of different species is not a disaster but a part of the natural selection. We can protect them temporarily, but at the end of the story they will disappear from the biosphere – that is men proposes God disposes. The question is whether in the point of evolution there are any biological differences or priorities between „useful” species and the mosquito Anopheles gambiae, the vector of the malaria causing parasite. Nothing! In spite of this natural low together but independently with thousands of laboratories we try to decrease the spreading of malaria by the selective elimination of the vector animal, the mosquito. Applying molecular biology and genetic methods we try to selectively decrease the vitality of Anopheles gambiae. The base of this study is that we found extraordinary proteases in Drosophila melanogaster that have orthologues in Anopheles gambiae and also in human. We suppose that the overexpression of these specifically modified enzymes in male mosquitoes leads to the selective destruction of the transgenic creature. Without males the female insemination fails, and the genus dies out spatially. In my lecture I will review our findings in detail. According to the WHO data there are 300–500 million word-wide malarial infections per annum. In spite of the fact that hundreds of chemical and biological (e. g. eucalyptus groves) methods are in use more than 1.5 million people die in malaria every year – mainly African children and pregnant women. In my opinion the above data correctly emphasize the importance of the topic that is very much up to date. Keywords: Malaria, mosquito, fruit fly N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A 45
Page 1 and 2: 7. Vajdasági Magyar Tudományos Di
Page 7 and 8: R É S Z L E T E S P R O G R A M 19
Page 9 and 10: 14.15-14.30 . . . . Száraz Áron (
Page 11 and 12: 16.45-17.00 . . . . S z ü n e t R
Page 13 and 14: M Û V É S Z E T E K Szekcióvezet
Page 15 and 16: ELÕSZÓ A 7. Vajdasági Magyar Tud
Page 17 and 18: A TDK-DOLGOZATOK ÖSSZEFOGLALÓI N
Page 19 and 20: P L E N Á R I S T U D O M Á N Y O
Page 31 and 32: É L Õ T E R M É S Z E T T U D O
Page 43: É L Õ T E R M É S Z E T T U D O
Page 59 and 60: É L E T T E L E N T E R M É S Z E
Page 95 and 96:
É L E T T E L E N T E R M É S Z E
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
T Á R S A D A L O M T U D O M Á N
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
H U M Á N T U D O M Á N Y O K Thi
Page 147 and 148:
H U M Á N T U D O M Á N Y O K The
Page 149 and 150:
H U M Á N T U D O M Á N Y O K A T
Page 151 and 152:
H U M Á N T U D O M Á N Y O K A Z
Page 153 and 154:
H U M Á N T U D O M Á N Y O K MUZ
Page 155 and 156:
H U M Á N T U D O M Á N Y O K AZ
Page 157 and 158:
H U M Á N T U D O M Á N Y O K NÕ
Page 159 and 160:
H U M Á N T U D O M Á N Y O K AZ
Page 161 and 162:
H U M Á N T U D O M Á N Y O K LOV
Page 163 and 164:
H U M Á N T U D O M Á N Y O K TUM
Page 165 and 166:
H U M Á N T U D O M Á N Y O K SEM
Page 167 and 168:
H U M Á N T U D O M Á N Y O K the
Page 169 and 170:
H U M Á N T U D O M Á N Y O K der
Page 171 and 172:
H U M Á N T U D O M Á N Y O K nor
Page 173 and 174:
H U M Á N T U D O M Á N Y O K ADA
Page 175 and 176:
H U M Á N T U D O M Á N Y O K A K
Page 177 and 178:
H U M Á N T U D O M Á N Y O K A M
Page 179 and 180:
H U M Á N T U D O M Á N Y O K SZE
Page 181 and 182:
H U M Á N T U D O M Á N Y O K LJU
Page 183 and 184:
H U M Á N T U D O M Á N Y O K COS
Page 185 and 186:
H U M Á N T U D O M Á N Y O K VAL
Page 187 and 188:
M Û V É S Z E T E K JELFOLYAM (az
Page 189 and 190:
M Û V É S Z E T E K A NEMLÉT MIN
Page 191 and 192:
M Û V É S Z E T E K JEGYZETEK Sze
Page 193 and 194:
M Û V É S Z E T E K Techniques li
Page 195 and 196:
M Û V É S Z E T E K HANGVERSENY F
Page 197 and 198:
M Û V É S Z E T E K HALLUCINÁLOK
Page 199 and 200:
M Û V É S Z E T E K NEVESTA NOÆI
Page 201 and 202:
N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E
Page 203 and 204:
A VII. VMTDK-án AZ ALÁBBI FELSÕO
Page 205 and 206:
A V I I . V M T D K T U D O M Á N
Page 207 and 208:
V É D N Ö K E I N K : Tartományi
Page 209 and 210:
T A R T A L O M SÁGI Andor (Újvid
Page 211 and 212:
TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK T A R T A L
Page 213 and 214:
BALOGH AUER N. Zita (Pécs) Az újr
Page 215 and 216:
7. Vajdasági Magyar Tudományos Di
show all

Rezümékötet 2008. - vmtdk

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?