Magyarország ethnographiája

104 GERMÁN-HUN KOR. 24. §.
és Deneper folyók mentiben húzódtak volt a Fekete tenger
partjaira és a Dunára, innen nyugtalanítván a római tartományokat.
Háznépek szerint oszolva lévén, szállásaikrul
nyugati (Wesegothae = Westgothen) és keleti (Ostrogothae
= Ostgothen) nevök vált híressé; 73 ) Ammianus Marcellinus
ezeket, t. i. a keletieket, greutung-oknak nevezi,
minthogy a Neszter folyótul fogva keletre a Donig erdőtlen
homokon (greut) terjeszkedtek; amazokat pedig terving-eknek:
mert a Nesztertül nyugatra az erdős hegyeket
(terv= fa, angolul tree, szlávúl drevo lévén) foglalták el.
Utóbb nem hallik e nevezet, melly csak is a gótoknak első
szállásaira illik; helyébe a keleti és nyugati külömböztetés
lép. A keleti gótok közt az Amalok, a nyugatiak közt a
Baltok, azaz bátrak (angolul bold) nemzetségei váltak ki;
fejedelmeik tehát ezekbül lesznek. A nyugati gótokhoz tartoznak
a tajfálok és viktohálok is, a kiket már találtunk a
mai Bánátban (a 22. §-ban.)
A nevezett gótokon kívül rokonaik a gepidek és vandalok
is beköltözének. De valamint a gótok a Viszló keleti
oldalán menvén délfelé, az éjszak-keleti Kárpátokat s az
azokon még túl tanyázó sarmatákat kerülték meg: úgy
a gepidek és vandalok a Viszló nyugati oldalán jöttek
73 ) Jordanis: Egyik részök, a melly a keleti tartományt (orientalem
plagam) tartja, s a kiken Ostrogotha uralkodik vala, nem tudni
ennek a nevérül-e, vagy a helynek keleti voltárul? ostrogót-nak neveztetett
(dicti sunt Ostrogothae); a másik meg a nyugati tartományban,
resegót-nak (residui vero Vesegothae in parte occidua). Edit.
Closs, pag. 62. 63. — Az ostro-gót név azért is nevezetes előttünk,
mert az austria hasonlóképen onnan való, hogy a németség keleti
határvidéke volt. Az aestyus-ok nevében nincsen r, de a szó ugyanazt,
t. i. keletit, jelenti.