Magyarország ethnographiája

A VÁROSOK ELLEN INTÉZKEDÉS. 435
rok száma megszaporodott, s magyar is bíróvá lett, ennek
új megválasztásán 1438-ban annyira felbőszülének a németek,
hogy a magyar bírót a Dunába fulasztották, mi azután
nagy zenebonát támaszta. 15 ) — Míg a nemesség háborítlanul
élhetett falusi lakjaiban, nem igen kívánkozott a városok
falai közzé: a török hódítgatások idejében viszontag
a kerített városokban vala kénytelen menedéket keresni.
Az 1563: 62. törvény megrendelé tehát, hogy a törökök
által elűzött nemeseknek szabad legyen házakat venni a
városokban, természet szerint úgy, hogy a városbeliek közterhét
és adóját ők is egyenlően viseljék. Kevesbbé méltányosnak
látszik a hozzátétel, hogy a nemesek a házaikba
boraikat is bevihessék magok használatára, de nem kimérés
végett; ha ugyanazt nem tehették a városbeliek is.
Akár mi okbul, de a városiak nem szívelék a nemeseket
vagy magyarokat, mert az 1608-dik évi koronázás
előtti 13. ezikkely így szól:
Felette sok panaszuk van a magyaroknak nemcsak a szabad
királyi, hanem a bánya és tótországi városok ellen is, hogy
őket se házvételre, se közhivatalra nem bocsátják saját hazájokban
(in propria ipsorum patria). Azért határoztatik, hogy ezentúl a
szabad királyi városokban a bírákat és tanácsbelieket, valamint
más hivatalbelieket felváltva és vegyesen kell megválasztani magyarokbul,
németekbül, csehekbül vagy tótokbul (bohemis seu
sclavis), akármelly városban lakjanak is azok, még pedig a hitre
való tekintet nélkül · továbbá, hogy szabad legyen a magyaroknak
(hungaris nativis) házakat venniök vagy építeniök a városokban
minden ellenmondás nélkül, s az 1563:62. törvényczikk értelme
szerint holmijeket (res ipsorum) bevinni és ott tartani. A magyarok
viszontag a házaikra eső minden közterhet viselni tartoznak,
valamint a városbeliek minden szabadságaiban, kiváltságaiban és
15 ) Gr. Teleki Józs. Hunyadiak kora, I, 75. 76.