Magyarország ethnographiája

354
JÖVEVÉNYNÉPEK 51. §.
gyar lakosokrul tudott volna valamit a Fertőn túl: azokat
avaroknak lehetne tartanunk, a kik még ott lehettek Zoltán
idejében, az az még össze nem olvadtak volna a magyarokkal;
ámde Anonymusunk nem hallott semmit az avarokrul.
Az hihetőbb, hogy később egyes előkelők jöttek be,
millyen volna Taksony idejében Thonuzoba 2 ): de ollyan
egyeseknek bejövetelét ki hogyan tudhatta meg csak István
idejében is? Thonuzoba-féle történetek akkor keletkezének,
midőn már a fekvő birtok támogatására genealógiákat kerestek,
s ha nem találtak, tehát költöttek. Az is valószínűetlenné
teszen minden besenyő telepítést az Istvánt előző korban,
hogy nem Erdélyben, a besenyők szomszédságában,
hanem a középső Tisza mellékére, vagy épen az ország lég·
nyugatiabb szélére szállítják a krónikák.
Sz. István, a legendák szerint, a besenyők ellen hadakozott
a mai Erdélyországban. 3 ) De István idejében hanyatlani
kezd már a besenyők félelmes hatalma, s 1049 tájon
bomladozásnak indul; Tirák és Kegen besenyő fejedelmek
egymás ellen támadnak, mi által alkalom nyílik a konstantinápolyi
császárok beavatkozására. 1065-ben a kúnok is
előteremnek, a kik lassankint erőt vesznek a besenyőkön, s
helyöket elfoglalják. A besenyő beköltözések István idejében
indulnak meg, 4 ) mit valónak vehetünk, mert nem sokára
más mellett találkozván ugyanazt jelentsék. Én a Moson-t, Mosony-t a
régi Miszn(burg) elváltozásának tartom, lásd a 296. lapon a 20. jegyzetet,
meg a 319. lapot.
2
) Et in eodem tempore de terra Bissenorum venit quidam miles,
de ducali progenie, cujus nomen, fuit Thonuzoba. Anonym, u. o,
3
) S. Stephani legenda minor, 7. Hartvici episcopi Vita S. Stephani
15. Endlichernél.
4
) Hartvici ep. Vita S. Steph. 17. Hatvan előkelő besenyő férfi
társzekerek és nagy kíséret társaságában jő, kiket István befogad.