Magyarország ethnographiája

NYELVEK KÜLÖMBSÉGEI 19
3. Hajtogatók (flesische), syntheticus), melyekben
az anyag és idom fel nem bonthatólag olvadnak össze.
Ilyenek az indogermán, a szanszkrit, görög, latin, germán,
szláv stb.) nyelvek; ezek a tökéletesek, melly tökéletesség
vonalán alul maradt az 1. és 2. osztály: viszontag azon
túl haladtak a
4. Tömködők (transnormale, einverleibende, polysyntheticus),
mellyek lehető sokat egy szóba foglalnak.
Ilyenek az amerikai nyelvek.
9. §. Legösmeretesebb lehet a magyar olvasó előtt
a Müller Miksa osztályozása. Szerinte az ászaiai és európai
nyelvek:
háznépiek. A sinai képviseli a háznép nyelvjellemét,
melly a házastársak, a szülék és gyermek közti beszédmódhoz
hasonlít, melly csak egyes szókat ejt ki, mert az,
a kihez fordul, megérti az egészet; s a mellyben a hangoztatás
(accent) pótolja a hiányt;
nomád nyelvek. A nomád nyelvegy lépéssel tovább
megyén. A szókkal nemcsak a tárgyakat és eszméket,
hanem azok viszonyait is kifejezi egymáshoz. A nomád
nyelv jelleme, hogy sokak előtt érthető legyen, habár ritkán
találkoznak is. Azért a nomád nyelv a szók viszonyait világosan
fejezi ki, s mindent mellőz, a mi a szók jelentéseit
vagy a grammatikai idomokat elhomályosíthatná. Örökséget
nem őriz meg, nincsen tehát hagyománya; az a jelenvalónak
a nyelve. A nomád nyelvek a raggatók. Végre
állami nyelvek. Az állami nyelv az által külömbözik
a nomádtul, hogy nem érzi a ragok hatását mint amaz
abban van örökség, traditió. Az állami nyelvek az indogermán
vagy árja és a sémi nyelvek.
Müller a nomád nyelvekre a turán nevet ruházza,