Magyarország ethnographiája

220 MAGYAR ŐS TÖRTÉNETEK
betűkkel Carhas-nak kellett írni, s mellynek C-jét a leírók
S-nek olvasták), feltámada, mint mondom, a régi pogány
bírói tiszt is, melly nyilván Sz. István által el vala törölve,
s melly a keresztyénség helyreállítása után sem említtetik
többé. A karchas e szerint a tulajdon-jog dolgában ítélt,
tehát igazán bíró volt. Sz. László megsemmisíté a karchas
intézkedését, de megengedé, hogy ha kinek másképen joga
volna rabszolgájához, bebizonyíthassa.
Lássuk még, mit tudott Constantinus a magyarok új
hazájának elfoglalásárul.
»Tudni kell, úgymond, hogy Sphendopluk, Moraviának fejedelme,
bátor vala és félelmes a határos népek előtt. Három fija
lévé kimúlta előtt három részre osztá országát, mindegyik fijának
egyet-egyet adván, de úgy, hogy az idősbik nagy fejedelem
legyen, a többi kettő pedig tisztelje fő hatóságát, a vessző-csomórul
vett példával egyességre intvén őket. De azok, atyjok halála
után kis ideig éltek békében egymással, azután meghasonlás esvén
köztök egymás ellen hadakozának. A turkok tehát reájok törvén
egészen elveszték őket s elfoglalák országukat, a mellyet máig
bírnak. A megmaradt morvaiak pedig a bolgárokhoz, türkökhöz,
horvátokhoz és más szomszéd népekhez menekülének.«
Ha valaki a X. század íróji között, úgy bizonyosan
Constantinus tudhatta volna, hogy miféle hatalmakat kellett
a magyaroknak megtörniek, hogy országukat elfoglalhassák.
De ő csak Svatopluk fiairul tud, másféle hatalmat
nem ismer, pedig Magyarország keleti részei, a mellyek
folyóit előszámlálja, közelebb estek hozzá, mint a nyugatiak.
S íme ezek urait ismerte, mert voltak: amazokéit nem
ismerte, mert nem is voltak.
Magának az elfoglalásnak történeteit, részleteit Constantinus
épen úgy nem tudja, mint nem a nyugati írók.