Magyarország ethnographiája

186 FRANK-NÉMET KOR 34. §.
ben, hová Svatopluk, kedves emberével Vichinggel, el is
mene, s ügyét megnyervén 889-ben visszajöve mint megerősített
érsek. Viching pedig, t i t k o s ellensége, mint nyitrai
püspök. A misét ezentúl is szlávul énekelheté: de ha
a fejedelem vagy más valaki nem szeretné, latinul tartozik
nekik énekelni; Svatopluk t. i. úgy látszik, inkább kedvelte
a latin misét. VIII. János pápa, Methodius jó akarója,
882-ben megöleték; utódja V. János lőn. Methodius
halálának évében Viching megint Kómában jára, s onnan
állítólag hamis brevét hoza, melly a szláv misét eltiltja,
mert azt csak görög vagy latin nyelven lehet, de barbár
nyelven nem szabad énekelni; prédikálni ugyan azon is
lehet. S a változó elméjű Svatopluk 886-ban a szláv papokat
kergeté ki, jelesen Gorazd-ot, Kelemen-t stb. kik magokkal
vivén a szent szláv könyveket, Dunántúlra a bolgár
fejedelemhez menekülének, kinek országában a keletkező
szláv irodalmat folytaták. Így lőn vége a fölélesztett Pannonniai
püspökségnek és a szláv misemondásnak itt nálunk
és Morvaországban. A szent könyvekbül egy sem maradt
meg itt; sőt Methodius létének és működésének híre
is annyira kiveszett, hogy csak a XIV. században kezde irodalmi
úton a feledékenységbül kitámadni. 47 )
34. §. A frank-német birodalom az uralkodó nemzetség,
azaz Nagy Károly utódainak folytonos viszálkodása
a dolgot, hogy elfogadta a hitet, de nem kívánta betétetni a hitsymbolumba.
Methodius nem éneklé a »filioque«, a frank püspökök már
énekelték, innen a vád ellene. De a pápa még ekkor sem talála eretnekséget
anuak elhagyásában. Utóbb elfogadá a »filioque« az egész.
nyugati egyház; a keleti meg nem, s azért ez a hozzátétel egyik
választék a nyugati és keleti egyház között.
47 ) Dudik, Maehrens allg. Geschichte, I. 283 — 386. s egyebütt.