Magyarország ethnographiája

KVÁDOK, JAZYGOK 89
k et is, a mellek III. Valentinianus halálát okozták. Itt
még a 358. és 359-beli eseményeket említjük, mert ezek
áltál tudjuk meg mind a kvádok. mind a jazygek belső
viszonyait.
A kvadok és jazygek, a k i k szomszédság és hasonló
fegyver meg erkölcs által egyezők 52 ) valának, soha sem
ellenségeskedének egymással; a jazygek pedig kelet felől
sem bántattak a rómaiaktul, a míg ezek urai valának Dácziának;
úgy látszik, a Tiszának áradásai okozta terjedelmes
mocsárok akkor igen nagy határt tesznek vala a jazygek
és a keleti provinczia közt. Miután a rómaiak oda
hagyták Dáciát, s azt, legalább déli részeiben, gót népek
foglalták el, jelesen tajfalok, viktohalok, tervingek 53 ), a
jazygek ezekkel is jó egyetértésben éltek.
A 358-ki telet Constantius császár Sirmiumban töltvén,
gyakori hírek érkezének hozzá, hogy a jazygek és kvádok együtt
pusztítják a pannoniai tartományokat (Pannonias) és az egyik
Moesiát (Moesianum alterutram). 54 ) A császár tehát válogatott
sereggel, a tavaszi aequinoctiumkor, midőn a Duna meg zajlik vala,
s az ellenség nem is gyaníthatá, hogy illyenkor a római sereg már
támadhasson, hajóshídon által kél a Dunán, s mind Valéria, mind
a második Pannónia irányában égeti, pusztítja előbb a jazygek,
52
) Amin. Marcell, u. o. »vicinitate et similitudine morum armaturaque
Concordes.«
53
) Dacia provincia trans Danubium facta in his agris, quos
nunc Taiphali habent, Victoali et Theruingi. Eutropius VIII. cap. 2.
54
) Ammianus Marcellinus rendesen a Moesia nevet használja,
csak ritkán nevezi Dáciának, p. o. midőn a Konstántinápolyba siető
Julianusrul beszélli, hogy 361-ben Dáciában állapodván meg, »edixit
iter in Thracias, notisque propere signis emensa declivitate Succorum
Philippopolim petit« (XXII, l, 2.); vagy midőn elmondja, hogy
Equitius 365-ben elrekeszté a három utat, melly az éjszaki tartományokba
viszen. az egyiket »per ripensem Daciam«, a másikat »per
Succos notissimum«, a harmadikat »per Macedonas·« — A régi vagy
a Trajanusi Dac iát soha sem nevezi így, bár alkalom volna is reá.