Magyarország ethnographiája

MÜLLER ÚR ETHNOGRAPHIÁJA. 35
a) a szamojéd ág-, négy törzse: jurák, tavgi, jeniszeji,
osztják-szamojéd. 26 )
b) a finn ág, mellynek négy családja van: ugor
(osztják, vogul és magyar); bolgár (cseremisz, mordvin,
származás szerint, úgymond Müller, a csuvasok is ide tartoznak,
de nyelvök szerint a tatár népekhez kell számítani);
permi (permiek, szírjének, votjákok); finn (a szuomiak,
esztek, livek, lappok.)
c) a tatár ág, a mellynek népei a jakutok, szibériai
tatárok, kirgizek, özbegek, turkománok, karakalpakok, nogaiak,
kumükek, kazáni tatárok, oszmanlik. Nyelvök szerint
ide tartoznak a csuvasok, baskírok is. A régi népek
közöl Müller a skythákat, hunokat, alánokat, roxolanokat,
avarokat, bolgárokat, kozarokat, besenyőket és kumánokat
is ideszámítja.
d) a mongol ág, (keleti, nyugati vagy kalmük, és
éjszaki vagy burjét).
e) a tunguz ág, úgymint: mandsu, lamut, csapogir.
2. Japaniak,
3. Koreaiak,
4. Egy tagos nyelvű népek, úgymint
a) tübetiek, b) barmaniak, stb. c) sziameszek négyféle
nyelvvel, d) annamiták, e) sinaiak, három főbb nyelvjárással,
mellyek: kwanhoa (pekingi és nankingi), fukián, és
kwantung.
A mongol faj középszerű nagyságú, a nők rendszerint
kicsinyek. Az izmok nincsenek annyira kifejlődve, mint
a Földközi tenger-melléki fajnál, azért ennél kevesebb
26 ) A szamojédekrül és nyelvökrül lásd Magyar Nyelvészet III.
köt. Fő forrás: Castrén Samojedische Sprachen, S.-Petersburg 1855.