Magyarország ethnographiája

ΡAΝΝΟNΙΑ KÉPE. 75
koznak vele. De mentegetéseiken annyira fellobban a haragja,
hogy szörnyet halt 375-ben. 32 ) — Ez évben költözének
által a hunok a Donon, mi a legnagyobb változásnak
eleje a Duna melléki népeire nézve.
21. §. Ezen rövid történelmi előadás után lássuk
Pannoniának és Dáciának képét a rómaiak alatt.
Ρannóniá-rul Strabo, Augustus császár kortársa, azt
tudja, hogy a dákok a kelt-boio-k és taurisk-ok ellen hadakoztak
volt, mintha földjök övék volna, pedig azoktul el
valának választva a Parisos (Tisza) által, melly a hegyekrül
le s a galatai skordisk-ok felé az Isterbe foly. A skordiskok
vegyesen laktak illyr és thrák népek közt; vélek a
dákok szövetséget tartanak, de a boiokat és tauriskokat
meghódíták. A többi részeket Segestikéig és az Isterig
éjszak meg kelet felé a pannoniak bírják. Ezeknek városa
Segestike, több hajókázható folyó összeszakadásánál, az
32 ) Ammian. Marcellinus XXX, Cap. 5. és 6. így adja elő a dolgot:
A császár Merobaudust előre küldvén egy csapattal, hogy pusztítsa,
égesse a kvád falvakat, maga Sebastianus vezérrel Acincum (Ó­
Buda) mellett táborba száll, s összegyűjtött hajókbul hidat kötvén a
Dunán általköltözik azon. Gyors becsapásával, a meddig ér, külömbség
nélkül vágat le ifjat öreget, gyújtatja fel a házakat, s minden baj
nélkül tér vissza Acincumba. Hirtelen állván be az ősz, alkalmasabb
telelésre Sabariába (Nagy-Szombat) melyen, de azt is rosz állapotban
találván (invalida eo tempore, assiduisque malis afflicta) Bregetióba
vonul, holott Ammianus szerint sok bal előjel ijesztgeti, hogy
meg fog halni. A kvád követek Equitius tanácsára belépvén a császárhoz,
s magokat azzal mentegetvén, hogy a mi történt, annak nem
a nemzet előkelői, hanem holmi jött-ment emberek s a folyó mentiben
lappangó zsiványok az oka; egyébiránt az erősségek igazságtalan
és helytelen építgetése csakugyan felindította a vad lelkeket: a
császár fellobbana, szólni, kíván, hangja elakada, s vére kezde folyni.
Nemsokára kínok közt meghala.