Magyarország ethnographiája

SZ. ISTVÁN ALAPÍTVÁNYAI 321
kereknek és találának méltóságot és érdemet, ha azt hitethették
el magokkal, hogy Sz. Istvánnak alapítványai. Bizonyos
az, hogy István alapításai a Dunán túli részen tűnnek
elő, mint mondtuk; erre nézve is kivétel a kalocsai de kivált
a csanádi püspökség. Sz. István utódjai is Sz. László előtt
a Dunán túlra fordítják alapítványaikat, így I. András
Tihanyba, I. Béla Szegszárdra. A frank-német uralkodás
idejében virágzott egyházak nem támadnak fel, legalább
nem a régi neveik alatt, egyedül a szálai apátság és a pécsi
püspökség újítják meg a magyarok előtti egyházak emlékezeteit
a Dunán túli részen. Sz. István t. i. 1019-ben megalapítá
Sz. Adorján tiszteletére a szálai monostort; s habár
nincsen említése az oklevélben, hogy ott már az előtt
(lásd a 188. lapot) sz. adorjáni apátság volt, 20 ) mégis valószínű,
hogy ennek nyomai vagy romjai megvoltak még.
A pécsi püspökséget pedig, melly a »Quinque Ecclesiae« nevet
(lásd a 180. és 188. lapot) újítja meg, István már 1009.
ben alapította volna. 2l ) De Dunán innen a nyitrai püspökség
nem újíttatott meg Sz. István idejében, hanem sokkal
utóbb, még talán Kálmán alatt sem, legfeljebb II. Gejza
alatt. 22 ) A Zobor nevű apátság Sz. István előtt lett volna
20 ) »Quod nos divino instinctu fundavimus monasterium in
insula Szaladiensi ordinis B. Benedict! in quo jussu Nostro de -
dicata est ecclesia Beati Adriani, quae est in Szala«, így szól az ala­
pító levél Kollárnál (Histor. Diplom. Juris Patron, a 84. lapon) és Ka­
tonánál (Histor. Critica I, a 246. lapon).
21 ) Katona, I, a 150. lapon.
22 ) Katona Hist. Crit. III, a 672., 673. lapon. — Hogy még
Kálmán idejében sem volt meg a nyitrai püspökség, bizonyítja az Al-
bericus gyűjtötte törvény 22-ke (Alberici Decretum Colomanni regis),
melly azt rendelte, hogy a tüzes vas és víz általi bizonyítás csak püs­
pöki széken és nagy prépostságokon, még pedig a pozsonyi és nyitriai