Magyarország ethnographiája

348 KERESZTYÉNSÉG, KIRÁLYSÁG. 49. §.
A jobágy szót sem értjük már, csak azt látjuk, hogy
összetét a jó és bágy szókbul. A bágy helynevekben is előfordul.
Régi helynevek p. o. Jóbágy (Joubag), Orobágy
(Orobag) 61 ); ma is több Jobbágyi (Jóbágyi) van, azután
Jobbágyfalva, Jobbágytelke. Van Bágy is (Udvarhely székben),
Horto-bágy, Szaldo-bágy (közép Szolnokban, Biharban
és Szatmarban), Kis Tor-bágy Pestben. Össze lehet-e
azt a bágy-ot a kozar bak, beg-gel (lásd a 210. lapon) vagy
a bolgár bolj-val vetni? nem tudom.
A hivatal-nevek közt igen gyakori a bilok vagy bilot
(bilochus, bilotus), melly bírót jelent. II. András 1222-ki
törvényének, az úgynevezett aranybullának 5-dik czikke azt
rendelé, hogy a zsiványokat és gonosztevőket a királyi bilok-ok
vessék vizsgálat alá, de mindenkor a vár-ispán tudtával.
62 )
Legközönségesebb hivatal-nevek az ispán (comes) és
poroszló (pristaldus). Az ispán a szláv župán, žpan-nak
magyaros kiejtése; a hivatal pedig, mellyet a szó jelöl, sok
féle elöljáróság vagy tisztség. Volt udvari ispán nemcsak a
királynál — s ebbül lett a nádorispán, — hanem másnál
is, a ki némi udvart tartott — s ennek legalsóbb foka most
a gazdasági ispán, — volt kormányzó-ispán (comes parochianus),
most fő-ispán, volt bíró ispán (comes curialis),
most al-ispán volt vár-ispán, volt nép-ispán, p. o. a besenyők
ispánja, a szepesi németek ispánja stb.
nobilibus Regni nostri). Lásd: A Kúnok Bél-három-kúti, máskép
apótfalvi apátsága. Ipolyi Arnoldtul. az Archaeologiai Közlemények
VI. köt. I. füzetének 1. oklevelében.
6l ) Regestrum de Várad, a 288. és 315. ítéletekben »villa de
Orobagy »de villa Joubag.«
62 ) U. o. az 57-ben »judice biloto regis de Zounak.«