Magyarország ethnographiája

KÚNOK. KÚN PÜSPÖKSÉG. 361
lóban vala, ki is azt monda: Uram, keresztelj meg engemet és tizenkét
társamat; atyám is eljő majd Erdő-elvbe (Ultra silvas) két
ezer emberrel, a kik mindnyájan általad kívánnak megkeresztölkodni.
Ezt hallván Róbert a pápátul fölmentést kért és nyert a
sz. földre való hadjárattal 1227-ben, s Erdőelve (Erdélybe) mene
annak a kún fejedelemnek elejébe, a hol is tizenöt ezerét keresztelt
meg. Ollyan jól ment a térítés, hogy Róbert érsek egy
püspökséget alapíta a kúnok közt, Theodorikot, ki hasonlóképen
domonkos vala, nevezvén ki első kún püspöknek.
IX. Gergely pápa Róbert érseket legátusává tevén 1229ben
25 ) az új kún egyház rendezésére hatalmazá fel, sőt
»minthogy ez a nép állandó lakások nélkül volt eleddig, s
most akar először városokat és falvakat, a mellyekben lakjék,
s egyházakat is építeni: tehát Róbert száz napra való
bűnbocsánatot hirdethet azoknak, a kik a kúnok leendő
egyházaihoz segítséget adnak.« Ennyire buzgólkodék a pápa
a kúnok megtérítésén. Bélát is felszólítá 1234-ben, hogy a
kún püspök számára székes egyházat építsen, s a püspökséget
adományokkal gazdagítsa meg. — Úgy látszik, hogy
a székelyek az új püspökség nevét, a kún nevet, nem szerették,
mert a kún püspök Theodorik azt írá nekik, hogy a név
maga semmit sem teszen: az egyházban együtt lehetnek farkasok
és bárányok, miért nem férhetnének abban össze székely,
kún és oláh? Az is nevezetes, mit IX. Gergely pápa
1234-ben az oláhokra nézve írt:
A mint hallottuk, a kánok püspökségében vannak némelly
lakosok, a kik magokat oláhoknak nevezik, s ámbár névszerint
keresztyének, mégis külön szertartásokat követnek, s ollyanokat,
tesznek, mik a keresztyenséggel ellenkeznek. Megvetik a római
egyházat, s a szentségeket nem kún püspökünktül fogadják el, a
25 ) Katona, V. 532. stb.