Magyarország ethnographiája

122 GERMÁN-HUN KOR. 25. §.
kutrigur-ok és utrigur-ok, két hun csapat is, lakik 91 ) vala,
a hunugurokat pedig éjszakiabbra helyezi, a honnan a becses
bőrök jönnek, tehát az éjszaki Uralra. A ki már ezeket
a népeket bár külömbözhettek is egymástul, Uráli népek-nek
nevezi, mint Schafarik 92 ), az nem csalatkozik.
Avval azomban nincs még az illető nemzetiség meghatározva.
Némelly író Sidonius Apollinaris (470) és mások
leírására támaszkodva, Deguignes-t 93 ) követi, a ki a hunokat
mongol eredetűeknek állítá: de a hiungnu névnél, a
mellyet a sinai évkönyvekben találni, s a hun nevek magyarázatánál
megállapodván tévedésbe estek, úgy ítél Schafarik.
»A mongol származást igazolni akaró etymologiai
bizonyítások olly semmisek, hogy illyenekkel a hunokat a
világnak valamennyi népétül lehetne leszármaztatni,« úgymond
94 ); s ezt nekünk is alá kell írnunk.
Müller Fridrik, a mint (35. lapon) láttuk, a régi népek
közöl a skythákat, hunokat, alánokat, roxolánokat,
avarokat, bolgárokat, besenyőket és kumánokat vagy kúnokat
az ural-altaji csoportnak tatár, azaz torok nyelvű ágához
számítja. Ez is olly általános állítás, mellynek része-
91 ) A kutrigurok- és utigurok-rul alább lesz szó Procopiusbul.
Agathias is (szület. 536 tájban), ki Justinianus (553 — 58 évekbeli) történeteit
leírta, tehát Procopiust folytatta némileg, azt írja: »A hunok
hajdan a Maeotis mellett laktak külön-külön, úgymint;
kotigur, utrigur, ultzigur (a kiket Jordanis is megnevez), burugund
nemzetségek szerint 'Λίο. ««r-i γΐν,{.
92 ) Slawisch. Alterthum. I. 3l8 stb. 1.
93 ) Deguignes, Histoire Generale des Huns; des Turcs stb. 3.
köt. Paris, 1756 — 58.
94 ) Slaw. Alterthümer idézett helyén.