Magyarország ethnographiája

136
AVAR KOR 27. §.
szabadon ereszti a nagy számú foglyokat. 13 ) (Visszatérünk
még e tiszai hadjáratra). Nem sokára ismét Konstantinápoly
közelében látjuk győzni Bajánt, de a seregében kiütött
pestis hét fiját ragada el, ugy hogy a győzelem öröme nagy
gyásszá változott. 14 )
Baján 602-ben halt meg. Utódjának nevét nem tudjuk,
általában egészen a frank háborúig, melly (791—803)
megtörte az avarok uralkodását, nem találjuk egyetlen egy
khagán nevét. Az az khagán, ki 611-ben a velenczeiek határába
csapván Foriojuliumot Romilda fejedelem asszony
árulásával tette meg, ifjú vala, tehát Baj annak fija vagy
unokája lehetett. 15 )
Az avar hatalom Heraclius császár idejében éré el
tetőpontját, azután némileg hanyatlani kezde. Heraclius
előbb a perzsa háborúban, azután az imént feltűnt arabok
által vala elfoglalva. A perzsa vezér, Sarbarus, így tudósít
Theophanes, felszólítá a nyugati hunokat, az úgynevezett
(Τισσΰς) nevezi.
13 ) Theophylactus, VIII, 4. A görög író a Tiszát Tissusnak
14 ) Theophylactus, VII, 15.
15 ) »Királyuk, t. i. Cacanus, midőn fegyveresen nagy kísérettel
a falak körül lovagolt, vizsgálván, melly oldalrul vívhatná ki leg­
könnyebben a várost, a fajtalan asszony Romilda (meretrix nefaria)
meglátván a fiatalon virágzott, úgy belészerete, hogy mindjárt követe
által oda ígérte neki a várost mindenestül, ha feleségül veszi.« A mi
meg is történt, de Romilda romlására. »Rex Avarum propter jusju-
randum sicut ei spoponderat nocte una quasi in matrimonio habuit,
novissime vero duodecim Avaribus tradidit, qui earn per totam noc-
tem vicibus sibi succedentes libidine vexarent. Postmodum quoque
palum in medio campo configi praecipiens, eandem in ejus acumine
inseri mandavit, inquiens, talem te dignam esse maritum habere.«
Paulus Diac. IV, 38.