Magyarország ethnographiája

78 RÓMAI KOR. 21. §.
Ha a mai Dunántúli résznek geographiai neveit keressük
a rómaiak idejében, a Dráva mellékfolyójának Murius
(Mura) és az Arrabo vagy Arabo nevein kívül alig
találunk egyebet; így p. o. nem tudjuk, mellyik teszi a Lajtát.
Azomban Ptolomaeus a Dunátúl messze levő városok
közt Sala-t említi meg, a Ravennai geographusnál is
Salla. 37 ) Ebbül az tetszik ki, hogy a mai Zala folyó-név
szintén a római korbul való, mert a Sala város ily nevű
folyó mellett volt. Azon lehet csudálkozni, hogy se Strabo,
se Ptolemaeus nagyobb tavat nem ismernek Dunán túl: a
latin íróknál van Pelso vagy Peiso, így is: lacus Pelsois,
lacus Pelsodis; de nem világos, a Balatont vagy Fertőt
illeti-e a név, vagy monnót is? Pliniusnak idézett helyében
a lacus Peiso nyilván a mai Fertő, másutt fogjuk látni,
hogy a név okvetetlen a Balatont illeti. Dio Cassius a Volcaeus
mocsárt is megnevezi (Ούλκάια ελη;), mellyet a Dráva-
Száva közbe helyez. 38 )
Dacia elfoglalása után a rómaiak a Duna balpartján
is kezdenek várakat építeni, p. o. Aquincummal szemközt
Contra-Aquincum-ot. Láttuk, hogy Marcus Aurelius akvádok
földjén, a Garam (Tgavova) mellékén időzött; Dio Cassius
elbeszéllésébül pedig tudjuk, hogy a kvádok és jazygek
kereskedését is a Dunán szabályozta vagy eltiltotta. A
37 ) Ptolomaeus (élt Kr. u. 170 tájban) II. c. 14. Ed. Nobbe. A
geographus Ravennas (VIII. v. IX. századbeli író) pag. 216. Ed. Pin-
der et Parthey.
38 ) Dio Cassius a Kr. u. 7-dikben folyó háborúnak leírtában:
»Midőn Pannoniában a római seregek sok hely felől elősiettek, a láza­
dók vezérei, a Batók, a Moesiábul érkező Severusnak útját állván,
hirtelen a Volcaeusi mocsár mellett (ττοό,, π^ ; Ουυλκαίοι? ϊλησι) tábo­
rozó Germanicusra csapának.« LV. 32.