Magyarország ethnographiája

216 MAGYAR ŐS TÖRTÉNETEK 38. §.
kabarok erőre és vitézségre kitűnnek, a csatákban elől v í v n a k
mint első törzs. A kabarok három nemzetségbül állanak, a melylyeknek
egy a főnöke ma i na pig .«
Ha a kozarok ollyatén viszonyban lettek volna a magyarokhoz,
minőt Constantinus tudósításábul ki lehet érteni:
talán meg sem engedik, hogy a szökevény kabarok
azokkal egyesüljenek. Egyébiránt ethnographiánkra nézve
sokkal nyomosabb az, hogy a magyarokkal, még ide jöttök
előtt, egy idegen törzs egyesült és összeolvadt velők. Illy
példát többet fogunk találni. — Folytatjuk Constantinus
előadását.
»Most tehát a turkok első törzse a kabar, másodiknak a
neve Neke, harmadiké Megere, negyediké Kurtygermatu, ötödike
Tarjanu, hatodiké Genach, hetediké Kase. — (VI. vagy Bölcs)
Leó (886 — 911) által meghívatva általkelének a Dunán s legyőzék
Simeon bolgár királyt, Presthlavig száguldozván s őt
magát a Mundraga várba szorítván. Simeon békét kötvén a rómaiakkal
a besenyőkkel szövetkezek a turkok ellen, s midőn ezek
egy hadjáraton távol valának, a szövetségesek rajtok ütenek a hon
maradtakra s megsemmisíték. Hazatérvén a turkok s földjök pusz
títását látván, abba az országba költözének, a mellyet máig bírnak.
A turkok tehát Belgrádtul fogva túl a Dunán laknak, de
innen a Dunán is, a Duna és Száva között. Továbbá laknak a
Timeses (Temes), Tutes (? ), Moreses (Maros), Krisus (Körös) és
Titza folyók mellékein, meg Nagy Moráviában, a mellyen az előtt
Svatopluk (Sphendopluk) uralkodott volt. turkok határosai: kelet
felé, a hol a Duna foly, Bolgárország; éjszak felé a besenyők;
nyugat felé a frankok: délfelé a horvátok. 20 ) Minden törzsnek
külön, külön fejedelme van, de annak nem alattvalóji; a mellyik
törzsöt az ellenség megtámadja, annak mindnyájan egész erővel
segíteni tartoznak. A nagy fejedelem, örökség útján, Árpád nem-
20 ) Constantinusnak a besenyők éjszak felé vannak, s úgy gondolja,
hogy ezek az egész éjszaki határt kitöltik.