Magyarország ethnographiája

468 SZLÁVOK. 62. §.
tehát a rácz, oláh, orosz nyelvek mellett a magyar is, egyházi
elvnél fogva, isteni tisztelet nyelvévé lehet. — Az
egyesült görög egyházbeli rutének két püspökség alá tartoznak,
a munkácsi alá, melly régibb időtül fogva áll fenn,
s az eperjesi alá, melly újabb időben, 1816-ban, támadott.
Az előtt a munkácsi püspökség tizenhárom megyére terjedett
ki. A mondott évben az eperjesi új püspökség szakíttaték
ki, a mikor egy másik része a nagyváradi püspökséghez
csatoltaték. A munkácsi püspökségben 1840-ben 399,
az eperjesiben 142 egyházi község vagy parochia vala. Mind
a két püspökség az esztergami érsek alá tartozik. 23 )
62. §. Az éjszaki Kárpátok megöl 634—636 tájon
a horvátok és szerbek a Száván túlra költözének, mint a
137. 145. lapokon előadtuk. A horvátok az Adriai tenger
mellékeit foglalták el, a szerbek pedig azoktul keletre a
Drina, Bosna és Verbas folyók vidékein terjeszkedtek, úgy
hogy a Timok folyó lett határ köztök és az utóbb Moesiába
érkező bolgárok között. Mikor a magyarok új országukban
megtelepedének, a horvátok az Adriai tenger mellékein
kívül már a Dráva és Száva közön is laktak; a szerbek a
Száván túl a mai Bosniában és Szerbiában ültek; a bolgárok
pedig Belgrádig értek, a melly akkor bolgár város
vala.
A szerbek és bolgárok történetei sokszoros viszonyba
jutottak a magyarok történeteivel, a mit már az árpádi
Fényes 1847-ben 66,521 lakosra becsülte volt, az 1876-dik népszámlálás
csak 63,014-et talála. Az összes lakosság magyar s közte Fényes szerint
9623 görög katolikus lévén, tehát már a hajduvárosokban mintegy
10,000 megmagyarosodott rutén van.
102. lapon.
23 ) Fényes, Magyarország statistikája, I. Pesten, 1842. A 101.