Magyarország ethnographiája

BAJAN 133
mir-t Kotrager tanácsa szerint, a ki alkalmasint kuturgur
fejedelem vala, megölik, és pusztítják az antok földjét. —
562-ben új követség által kérnek földet a császártul, de
híjába, sőt a visszatérő követeket kifosztatják a római vezérek,
így vége lőn az avar-római szövetségnek. Justinianus
halála után ifjabb vagy II. Justinust is megkísérték
fenyegető követséggel 564-ban, de daczosan felelvén az új
császár, megtartóztaták magokat a római tartományoktul
annál is inkább, mert khagánjok, Baján, a Kárpátok megett
a szlávok földjén keresztül a frankok ellen vezeté seregét,
s győzvén Sigisberttel szövetséget köte 565. Alboin
(első feleségénél fogva) sógora lévén Sigisbert-nek, talán ez
úton is megismerkedett Bajánnal; mert követsége ugyan
az évben (565-ben) kérésé meg az avar khagánt, a ki a
maga népével már a gepidek keleti szomszédságába jutott
volt. Tudjuk, milly föltételek mellett lett meg a szerződés
az avarok és longobárdok közt a gepidek ellen (1. a 123. 1.).
A szövetségesek győzelme után az avarok a gepidek földjét
foglalák el, ezek pedig a győzők zsákmányává lőnek, mert
ezentúl nincs szó többé gépid királyrul. 6 ) Egészen más viszonyba
estek tehát a gepidek az avarok irányában, mintsem
a hunok vagy bolgárok, a kiknek megmaradtak fejedelmeik,
s a kik részesek valának a győzelemben is. Alboin,
hadastul, a mellyben nemcsak gepidek, hanem bolgárok,
szlávok és mások is valának, elhagyván Pannóniát, azt is
6 ) Paulus Diaconus, I, 27. »A gepid nép annyira alá szállott,
hogy attul fogva nincsen királya, hanom mind, a kik életben maradtak,
vagy a longobárdok alattvalóji, vagy mai napig (790 tájban) a
hunok kemény szolgaságában nyögnek, a kik a gepidek hazáját bírják
(usque hodie Hunis eorum patriam possidentibus, duro imperio
subjecti gemant).«