Magyarország ethnographiája

KÉPZELT TISZAI BOLGÁRSÁG 173
a római vagy latinul beszéllő lakosság, mellyet Aurelianus·
el nem takarított volna (lásd a 73. lapot), a következő gótok,
hunok, gepidek, avarok idejében egészen megváltozott, legkisebb
emlékezetét sem őrizvén meg a római kornak, s ennek
számos emlékeit némán bámulván meg és némáknak hagyván.
A római kort megelőzött dák nevek sem éledtek föl
többé, a mi hasonlókép döntő bizonyíték arra, hogy a dákságnak
is minden gondolható következése megszűnt a római
kor után. A gyönyörű Retyezat alján a dák Sarmízegetusának
és római Ulpia Trajananak romjain lévő mai
Gredistye szláv és Várhely magyar nevű falunak oláh lakossága,
melly kertjeit a római kő- és tégla darabokkal rakosgatja
körül, s disznainak római mozaikbul csinál vályút,
mellynek fiatalsága a római amphitheatrum begyepesedett
falain játszadozik, felette sokat mondó és bizonyító ethnographiai
tanúság, mennyire megváltoztak Daciának eredeti
lakosai. A dák lakosság a S a r m i z e g e t u s a nevet, a római
az U l p i a T r aj a n a nevet folytatta volna: a G r ed
i s t y e névcsak szlávoktul eredhet, a kik sem a dákrul,
sem a rómairul nem tudnak vala semmit; a mai oláh lakosság
pedig a szlávoktul vette a Gredistyét. — Ezen kitérés
után, melyet a képzelt tiszai bolgárság miatt tettünk, ott
kezdjük megint az előadást, a hol elhagytuk.
Láttuk (a 167. lapon), hogy nemcsak a horvátok, hanem
a Timok (Serbia és Bulgária közti határ)folyó mellékiek, a
bodriczek és kucsánok is a bolgároktul elszakadván, a frankokhoz
csatlakozának 818-ban. 29 ) Az ott említett Borna isa
bolgároktul költözött volt kucsánjaival együtt a horvátok
közé a frankok közelébe. 30 ) A bolgárok fejedelme, Mor-
2 9 ) Schafarik, II. 175. — 3o ) u. o. II. 2. 11.