Magyarország ethnographiája

THEODORIK.
szint pusztítá, részint védelmezé a római földet; *) ő többi
közt a bolgárok első támadását véré vissza 487-ben. Most
a gepidek kelet felől, a rugiak nyugat-éjszak felől terjeszkednek
Pannoniában is.
A rugiak hatalmát Odoaker töré meg 487-ben, (mert
ez Itália, amazok Noricum felől érik vala egymást), s fejedelmöket
és annak nejét fogva hurczolá el magával. A menekülő
rugiak Theodorikhez szöknek, ki Zénó császárnak
ajánlatot tesz Itália visszafoglalására, így állhatván boszút
Odoakeren is. Theodorik 488-ban vezeté gótjait Itáliába, s
több csatában legyőzvén Odoakert, a császár nevében foglalá
el az országot 489-ben, de független királyságot alapít
s dicsőséggel uralkodik 493—526. A leánya Amalasunta
által emelt sír-emlékét ma is csudálják Ravennában.
Míg a gótok Pannoniában és Moesiaban tanyáztak,
addig a gepidek a rómaiak szövetségesei valának, évi díjakat
húzván a császároktul. De a gótok távozta után a gepidek
a Száva mellékeit akarják elfoglalni, szóval a gótok
helyébe jutni Pannoniában is. E közben Justinianus lesz.
császárrá (527—565), ki a longobardokban talál alkalmas
eszközt a gepidek zabolázására.
A longobardokat már Tacitus ismerte 97 ), talán a
*) Jordanis ezt a Theodorikot Theodemir fijának mondja, a
byzantinus írók szerint Valamir fija volna.
97 ) Tacitus, Germania, 40. »A langobardokat kicsi számuk
tünteti ki (nobilitat); sok és igen hadakozó népek által környékezve
lévén nem megadás, hanem csatákkal biztosítják magokat.« A langobárdok
történeteit Paulus Diaconus írta meg, a kinek dédatyja a
langobárd költözéssel jutott Italiába, s a ki 799-ben halt meg. Procopius,
ki Justinianus idejében élt és írt, két száz évvel közelebb áll az
itt tárgyalt történetekhez, mint Paulus.
125