Magyarország ethnographiája

NYELVEK KÜLÖMBSÉGEI 23
De a külföldi tudományban még folyvást érvényes
az osztályozás, melly különködő, raggató és hajtogató nyelveket
külömböztet meg, s a hajtogatókhoz az árjákat és
sémieket számítja, melyeket egyébiránt egy közös sajátság
egyesít, a grammatikai genus, a melly nélkül a többi nyelvosztályok
szűkölködnek.
11. §. A nyelveredete homályos, csak annyit tudunk,
hogy az emberi szellemnek ösztönszerű termése s minthogy
az, tehát a szellemmel együtt fejlődött. Még homályosabb
az, vajjon a szellem mivolta határozza-e meg a nyelvnek
a külföldi tudomány az árja nyelvek hajtogató jellemét folyvást
fenntartja, s nem talál közte és a sémi nyelvek hajtogatása közt külömbséget.
Azt bővebben kifejtettem 1854-ben, lásd: A' Török, Magyar
és Finn szók egybehasonlítását az 1855-ki Akad. Értesítőben.
Bopp azonképen ítélt. »Eine semitische Wurzel ist unaussprechbar,
weil man, indem man ihr Vocale gibt, sich schon zu
einer speciellen grammatischen Form hinneigt, und nicht mehr blosses
Eigenthum der über alle Grammatik erhabenen Wurzel vor sich
hat. Im indo-europaeischen Sprachstamm (azaz arja nyelvcsaládban)
aber wenn man seinen ältesten Zustand in den am reinsten erhaltenen
Sprachen zu Rathe zieht, erscheint die Wurzel als ein fast unveränderlicher
geschlossener Kern, der sich mit fremden Sylben umgibt,
deren Ursprung wir erforschen müssen.« — »Unter der Flexion
versteht Fr. v. Schlegel die innere Veränderung des Wurzellautes,
oder die innere Modification der Wurzel, die er der Anfügung von
aussen entgegenstellt. Was sind aber, wenn von δω oder δo im Griechischen
δίδω-μι, δώ-αω, δο-ΰησόμε&α kommt die Formen µι, σω,
$&υ-μι,