Magyarország ethnographiája

LEGRÉGIBB GEOGRAPHIAI TUDÁS. 61
zépkorban is szinte az új korig. Herodotus meséje szerint
tehát az előszámlált népek rokonok valának. Előttünk
azomban legnevezetesebb az, hogy az Erdélyben lakó Agathyrseknél
támadt a Maros folyó-név, s azoktul jutott a
görögök tudomására. Azt is meg lehet jegyezni, hogy Herodotus,
tehát az akkori pontusi görögök, mit sem tudtak
még Magyarország földjérül s annak hegyeirül, tavairul.
Az Ural hegységrül vala tudomásuk, de nem a Kárpátokrul;
a Kaspi tengert ismerték, de nem a Balatont, jóllehet
azon időben alkalmasint sokkal terjedelmesebb vala, mint
most. ll )
A sarmaták (sauromaták), mint láttuk, Herodotus
idejében, a Donon túl tanyásznak vala; Kr. e. 360 tájban
már innen rajta vannak, szorítván a skythákat. A sarmaták
külön csapatjai: a roxolán-ok, jazyg-ek, alán-ok elő
kezdenek tűnni. Kr. e. 94-ben a roxolánokat a Deneper és
Bug között, 60 után már a Deneper és Duna között találjuk.
Ovidius, a ki Tomiba 12 ) vala száműzve (Kr. u. 1 — 17),
11 ) Aeschylus (élt Kr. e. 525—456.) említi már a Ripe hegysé­
get (Ριπαι vagy Pίπαια όξη). Fragm. 68. Godofr. Hermanni Edit. I.
327. A Ripe hegység a latin íróknál Rhiphaei montes = Ural. — He­
rodotus tudja vala, hogy a Káspitenger nagy belföldi tó, a mit utána
megint elfeledének.
12 ) Tomi, Ovidius száműzetése által is híressé vált helység, mai
napig Tomis-várának nevezik a moldovaiak, úgymond Kutancsich »De
istro ejusque accolis« Buda 1798, pag. 25. (Hodie quoque nomen an-
tiquum retinet. Moldavis Tonus-uára dictum, Turcis Pagala, Graecis
Puglicora, ut notat Hasius ) — A Parvus Atlas in duas paries divisus,
qarum prior pars repracsentat Regnum Hungariae stb. secunda pars
refert Regna et provincias haereidiarias Caesareas. Augustae Vindelic.
Excudit Johann. Andreas Pfeffel (év nélkül), a IV. táblán Regnum
Bulgariae-t adja, s azon ott van Golfo de la Varna, Varna városával