Magyarország ethnographiája

IV. A frank-német uralkodás kora.
161
30. §. Nagy Károly 803-ban Avarországnak ura
lőn. Még az avar háború folytában, 797-ben, a liburniai és
dalmatiai szláv lakosokat meg a horvátságot hódíttatá
Erik friauli (forojuliumi) kormányzó által, s midőn ez két
év múlva egy Tersat nevű liburniai város ostrománál (a
mai Fiume környékén) elesett, utódja Kodolak is folytatá
a frank hódítást A Száva és Dráva közti földet, különösen
a régi Sirmiumot, a görögök azután frank vidéknek (Franco-chorium)
nevezek. Mintha Károly a római imperatorok
politikáját követné, birodalmának keleti határát ő sem terjeszté
tovább a Dunánál, tehát a régi Pannoniánál. — A
nyugati Duna bal partján, a hajdani markománok és kvádok
földjén, régen, mint tudjuk (1. a 144. lapot) cseh és
morva szlávok terjedtek volt el, kik most N. Károly győzelmei
által szintén kiszabadulának az avar uralkodásbul.
Viszonyukat N. Károlyhoz nem lehet tudnunk, midőn ez az
avarok ellen készült; csak azt látjuk, hogy seregének azon
része, melly a Duna bal partján vonult az ellenségre, a
csehség és morvaság földjén jő és megyen vissza. 1 ) Nyilván
tehát kész vala e lakosság segíteni N. Károlyt az avarok
ellen. Ekkor csak is Beehaim-ot említi meg a forrás: a
morva név legelőször 822-ben hallik a nyugati íróknál, 2 )
1
) Per Beehaimos, via qua venerant, reverti praecepit (Carolus),
mond Eginhart, ad ann. 791.
2
) Dudik, Maehrens Allgem. Geschichte, Brunn, 1860. I. 82.
Vor allem muss ich bemerken, dass der Name Mähren nicht früher
als 822 n. Chr. als solcher in der Geschichte erscheint.