Magyarország ethnographiája

120 GERMÁN-HUN- KOR. 25. §.
keresnie. S ez a Novietuna skandináv név, mint Sigtuna és
hasonlók; jelentése pedig Új-város, szlávul Novgorod. A
Mursian tó is ez szerint nem más, mint a mai Ilmen tó. A.
skandinávoktul származik tehát Novietuna, nekik az igazán
új városuk lehetett: a szlávok azután csak lefordították a nevet.
Ha ők építették volna Novgorodot, az bizonyosan nem
új, hanem más szláv városokhoz képest ó város nevét kapja
meg. 89 ) Az orosz Nestor már nem tudta, hogy Novgorod
skandináv alapítás, és régi neve Novietuna.
A vidivariusokon és aestusokon kívül, a kik vagy
világosan a szlávokhoz tartoznak (vidivariusok, vagy
távolabb rokonaik (aestusok=litvánok), Jordanis (550
tájban) ollyan népeket számlál elő, mellyek nem szlávok.
A mint (a 108. lapon) láttuk, a gót Hermanarik germán
népeken kívül a vendeket, antokat, sklavénokat, s többiek
közt a mérieket és mordvineket is hatalma alá hajtotta
volt. A négyszáz évvel azután (950) élt Constantinus Porphyrogenitus
a Mordia tartományt ott tudja, hol ma is a
mordvinek laknak; megint a száz hatvan évvel ezután
89 ) Schafarik a Dunánál keresi Novietunát, s azt írja: Novietunum,
bei ändern Noviodunum, ist das heutige Isaktschi an der Donau.
A lacus Mursianus-rul pedig azt hiszi, hogy vagy Halmyris »d. h.
lacus Myris, jetzt Ramsin an dem südlichen Donauufer,« vagy »der
Sumpf bei der Stadt Mursa (Eszek).« Egyébiránt megvallja, hogy ez
a helyhetés ellenkezik Jordanis értelmével, a ki »in das Land der
Theiss und nach Siebenbürgen nirgends Slawen, sondern Gepiden
setzt.« Slaw. Alterthum. II, 661. Másfelül számos tényt hoz fel, rnelylyekbül
a skandinávoknak igen korai, a hunok és gótok összecsapását
is megelőző hatása ki tetszik az éjszak-keleti tartományokra. Slaw.
Alterth. I, 438. stb. II. 65. stb. Azt sem lehet tagadni, hogy Jordanisnek
sok tudása volt Skandináviárul, ő ki Bergio, Hallin stbit megnevezi
(a mai Bergen-t, Hallingdal-t?) Edit Closs, a 18. lapon.