Magyarország ethnographiája

A KELETI EGYHÁΖ HÍVEI. 323
lehet a meglévő adatokbul, hogy e görög apáczák léte a
Hierotheus működésének folyománya; egy másik történet
pedig világosan az ellenkezőt bizonyítja.
A Sz. Gellert legendája azt beszélli, hogy Ahtum, a görög
egyház híve lévén Maros városában (in urba Morisena), keresztelő
»Sz. János tiszteletére monostort építtetett volt s abba Bödönbül
hozott egy apátot és görög szerzeteseket. Háború törvén ki István
király és Ahtum között, az utóbbi legyőzeték, a király vezére a
csatában elesteket a görög monostor temetőjeben temetteté, mert,
úgymond a legenda, »ott akkor nem vala meg más monostor«, a
görög szerzeteseket pedig, a kiké volt a város egy harmada, meg-
hagyá régi állapotjukban. Midőn azután 1030-ban István király
a csanádi püspökséget alapította, a görög szerzeteseket apátostul
Oroszlánosra telepíttete által. 25 ) Ebbül nemcsak türelmesség lát­
szik ki a keleti egyház iránt, hanem az is, hogy annak hívei nem
Erdélybül, a hol Hierotheus püspökséget gondolják 26 ), hanem a
nak králja. István adományát Kálmán király 1109-ben megújítván a
görög oklevelet hiteles másolatban kiadá s azt egy latin oklevélben
megerősíté. Lásd: Boldog asszony Veszprém-völgyi apácza Monosto­
rának alkotó görög oklevele stb. Horvát Istvántul, a Tudományos
Gyűjtemény 1834-ki folyam I. kötetében.
25 ) Vita S. Gerhardi. Endlichernél, a 215., 217., 219. lapokon.
26 ) Lubloyi Schuler (Siebenbürgische Rechtsgeschichte. Zweite
Aufl. Hermanstadt, 1867.1, 34. §.) azt írja: Das griechisch-orientalische
Glaubensbekenntniss der altgläubigen Kirche erhielt wahrscheinlich
in Hierotheus um das Jahr 948 den ersten Siebenbürgischen Bischof
zu Weissenburg, dessen Amtsfolger eine wechselnde Residenz — oft
ausser Landes — gehabt haben mögen«! De hát ki és mikor hajtotta
el Gyulafejérvárrul, vagy épen ki Erdelybül?
Szabó Károly is (Erdély a vezérek korában. Kisebb történelmi
munkái. Budapesten, 1873. I, 346.) azt gondolja, hogy Bulcsú és
Gyula által csak Erdélyben terjedt a keresztyénség; hogy Hierotheussal
kijött és a székely földön később, még Sz. László korában is, működött
görög szerzetesek működésének tulajdonítható az erdélyi lakosság,
az oláhság, máig is a keleti egyházhoz való tartozását, bár a
magyar faj idővel a római hitre tért által. — Az erdélyi oláhokkal a
nagy fejedelmek és az első árpádi királyok idejében úgy vagyunk mint
a székelyekkel. Ha akkori ott létöket hinni akarjuk, fel kell tennünk,,
hogy annyira elbújdosva éltek, hogy senki sem vehette észre.