Magyarország ethnographiája

46 BEVEZETÉS. 16. 17. §
nem testi, tulajdonságok emelkednek ki, jelesen a nyelv,
így, a Fulbe nép (Müller szerint Fulah) vajjon a négerekhez
tartozik-e, csak a nyelv döntheti el, olvassuk Peschelnél
45 ); így ő a sémi és mongol-féle népekrül is állítja,
hogy nem tehetni egyebet, mint nyelveik szerint osztályozni
azokat. 46 ) Igaz ugyan az is, mit Peschel mond, hogy
nyelvi rokonság, sőt szorosabb megegyezés még nem csalhatatlan
bizonysága a testi származásnak, külömben az
Elba folyótul keletre lakó német népséget, a melly hajdan
szlávvolt, tős-gyökeres germánnak, úgyszintén az angolul
beszélő négereket az Egyesült államokban angol-szászoknak,
s a közép- és dél-Amerika indianusait, a kik spanyolul
beszéllenek, Calderon vérrokonainak kellene tartanunk. 47 )
De azt kérdezzük, a testi származás teszi-e az embert, a
nemzetet?
17. §. Az ember születik, úgy mint az állat, azután
nyelvet tanul, mit az állat nem tehet; s a nyelv által nemcsak
tagjává lesz bizonyos társadalomnak és nemzetnek,
hanem részesévé is mind annak, mit ez a társadalom és
nemzet századok ólta élt, tapasztalt, tett, szenvedett sőt
reménylett is, a minek hagyományos nyomai a nyelvben
vannak meg, a mellyet a gyermek beszélleni fog; a mesékben
és mondákban, a mellyeket mint fiú hallgatni szeret; a
történetekben, a mellyeket mint ifjú tanul; a hitben, mellyben
nevelkedik, az irodalomban, a mellyben mint férfi gyönyörködik,
vagy az iparban, mellybül mint szántóvető,
mesterember, kereskedő stb. él és házanépét tartja. A születés
tehát az életnek csak kezdete, de nem tartalma; s az
45 ) Völkerkunde, 522. 1.
46 ) Völkerkunde, 402. 1.
47 ) Völkerkunde, 31. 1.