TÉNY/SOROS.II.

Közös gondolkodásból született meg az Iskolai könyvtári program, melynek eredményeképp több mint
300 iskolában működik a Soros Alapítvány által felsze relt internetes szolgáltató hely. Ez azt jelenti,
hogy minden ilyen iskolai könyvtárban van számítógép, internetes hozzáférés, komoly CD ROM
készlet, tehát nem csupán gépeket, hanem szoftvereket is adtunk a programhoz, s van már legalább
300 könyvtárosunk, akik számítástechnikából is kellőképp felkészültek. Ők különben, jórészt magyar
szakos pedagógusok lévén, korábban a legritkább esetben értettek az efféléhez. További hozadéka a
programnak, hogy általa a könyvtár és könyvtáros iskolán belüli megítélése is alapvetően
megváltozott. Nőtt a presztízse, részévé vált a pedagógiai folyamatoknak, s a könyvtár lett az a hely,
ahol tanár és diák szabadon találkozhat, egyaránt élve a technika kínálta lehetőségekkel.
Talán ennél is fontosabb, hogy a programnak egészen kivételes utóélete lett, hisz voltaképp ezek az
iskolai tapasztalatok irányították az Oktatásügyi Minisztérium figyelmét az internetszolgáltatás felé, és
innen nőtt ki az úgynevezett Sulinet program is, amely azt a célt tűzte maga elé, hogy 1998 végére
minden középiskolát - közel 1000 tanintézményt - beköt egy országos hálózatba, sőt megcélozta,
hogy 2002-ig mindezt valamennyi általános iskolára is kiterjeszti. Az, hogy az egész Sulinet program
ebből a kezdeményezésből nőtt ki, s indult egy országos hálózatfejlesztés irányába, talán magában is
igazolja a Soros-program sikerét.
A másik pozitív utóhatás a mára intézményessé vált könyvtárfejlesztés, hiszen voltaképp e 300 iskola
sikeres példája és tapasztalatai bírták rá a kormányzati döntéshozást az iskolai könyvtárak célzott
fejlesztésére.
Hamar világossá vált, hogy az iskolai könyvtárak fejlesztésével olyan modern információs központokat
hozhatunk létre, ahol lakóhelytől függetlenül mindenki nek lehetősége van a tájékozódásra és az
önfejlesztésre. Nagyon lényeges szempont volt az is, hogy nem csak a könyvtárakat, hanem a
könyvtárosokat is felkészítsük új szerepükre. Tehát tanár-továbbképzésben kezdtünk el gondolkodni.
Mi lett ennek a kormányzati következménye a könyvtárügyre nézve? Ma talán szinte egyedülállóan,
külön, csak erre a célra fordítható normatíva áll rendelkezésre könyvtárfejlesztésre. Nagyon
érdekesek azok a tapasztalatok is, ahogy ehhez a változáshoz maga a Soros-program igazodott.
Ahogy az állam, az állami költségvetés átvette a gépek, a hardver beszerzésének feladatát, úgy vonult
ki maga az Alapítvány e területről és kezdte el a szoftverfejlesztésekről, CD ROM készítésekről szóló
pályáztatást és finanszíroztatást. Az új irány egyik első „terméke” a magyarországi cigány kultúrát
feldolgozó CD, ami ma már széles körben hozzáférhető. Ez volt az első olyan szoftverfejlesztés, ahol
a jó ötletekkel jelentkezőknek nem csak pénzt adtunk a megvalósításra, hanem folyamatos szakmai
segítséget és infrastrukturális hátteret is biztosítottunk a számukra. Így ez a CD egy kicsit a Soros
Alapítvány produktuma is.
MOZGÓ SZÁMÍTÁSTECHNIKAI LABOR
Az informatika programhoz tartozik egy másik program is. Falusi kis iskolák egy csoportja vetette fel a
mozgó számítástechnikai labor ötletét. Nyilvánvaló, hogy a számítástechnika tanítása, ami 1998-tól
kötelező a 7. és a 8. osztályokban, nem oldható meg minden egyes kis településen, mivel ehhez
hiányoznak az anyagi, technikai és személyi feltételek.
A mozgó számítástechnikai labor ötletét három színtéren próbáltuk ki. A program négy falu
együttműködését igényli. Minden településen két-két hónapig működik a számítógépes rendszer, egy
számítástechnika tanár közreműködésével. Két hónapon keresztül a hetedikeseknek és
nyolcadikosoknak naponta egy vagy akár két számítástechnika órája van, és a végén a gyerekek
levizsgáznak, megkapják az év végi jegyüket. Az oktatás végeztekor az Alapítvány egy jól felszerelt
számítógépet jut tat az iskola könyvtárának, internet-csatlakozással, ezzel biztosítva a folyamatos
hozzáférést, munkát, játékot a gyerekek és az egész iskola számára. A számítástechnikai labor két
hónapos jelenléte során az iskolában tanító tanárok felkészítésére is sor kerül, és délután a falu felnőtt
lakossága is hozzáférhet számítógépes lehetőségekhez. Ez a program önkormányzati részvételt is
feltételez, mivel a számítástechnika tanár fizetését az önkormányzatok vállalják, az Alapítvány csak a
gépeket, és bizonyos, a programhoz kapcsolódó kiegészítő ösztöndíjat ad. A helyi önkormányzatnak
vállalnia kell továbbá, hogy folytatja a programot legalább három évig.
A másik fontos elem, amely említést kíván, az információkhoz való hozzájutás kérdése. A Soros
Alapítvány számtalan pályázatot hirdetett meg országos napi lapokban, de a tapasztalatok szerint
rendkívül beszűkült a pályázók köre, sokszor ugyanazok pályáztak.
Rá kellett döbbennünk, hogy nincs kellő információ, a pedagógusok, az iskolavezetők sok esetben
nem férnek hozzá országos napilapokhoz. Gyakran találkozunk azzal a véleménnyel is, hogy nem