You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
mostoha helyzetet extrapolálva a szervezetek az elkövetkező években sem látnak sok esélyt arra,<br />
hogy a fenti forrásokat számottevő mértékben mozgósítsák.<br />
Általánosítható következés volt az is, hogy a szervezetek a fenntarthatóságról való gondolkodás<br />
különböző szintjein állnak, illetve arról egészen mást gondol nak. Érdekes módon inkább a javarészt<br />
állami forrásokat használó szervezetek rendelkeztek konkrét elképzelésekkel, pénzügyi terveik is<br />
kidolgozottabbak, meg alapozottabbak voltak, ami vélhetően a szolgáltató szerepből fakadó<br />
tapasztala tokból adódik. A fenti felosztás szerinti másik csoport elképzelései - azaz a külföl di vagy<br />
magyar magánalapítványi forrásokból működőké - már korántsem olyan kimunkáltak, s többségükben<br />
inkább csak a változtatás szükségének felismeréséig sikerült eljutniuk.<br />
Az Intézményi támogatások program első fordulójának tapasztalatai is alátá masztották, hogy a<br />
szektor egyik nagy kihívása a fenntarthatóság, szektor és szer vezeti szinten egyaránt. Erre az egyik<br />
legfontosabb válasz az intézményesülés, az az a kulcsterületeken olyan nonprofit intézmények<br />
létrejötte, melyek az adott szak területeken hosszú távon is el tudják látni feladataikat, partnerei vagy<br />
alternatívái lehetnek az államnak és intézményeinek, illetve képesek kontrollt gyakorolni felet tük. A<br />
szektorban meglévő szkepszis és ellenérzések ellenére továbbra is nagy szükség volna a<br />
kulcsszereplők bizonyos fokú intézményesülésére, hiszen a nonprofit szer vezetek<br />
alaptevékenységének (környezetvédelem, emberi jogok, szociális szolgáltatá sok, watch dog szerep<br />
stb.) ellátása hosszú távon is nélkülözhetetlen marad, ekként a szervezeti, működési fenntarthatóság<br />
igen nagy hangsúlyt kell kapjon. Nyilvánvaló, hogy egy tartósan működő szervezetekből (is) álló<br />
szektor jóval hatékonyabb lehet, mint az, amely folyvást megszűnő s újonnan színrelépő<br />
szervezetekből áll.<br />
A HÁROM ÉVRE SZÓLÓ NYÍLT PÁLYÁZAT (2004. JANUÁR)<br />
A pályázatban foglaltak szerint az Alapítvány a Trust program szakmai irányítá sára és a pályázatok<br />
értékelésére külön kuratóriumot hozott létre. A Trust prog ram kuratóriuma 5 tagból áll: három<br />
magyarországi és egy-egy romániai, szlová kiai tagja van. A Soros Alapítványt az igazgató képviseli,<br />
aki egyúttal az Alapítvány kuratóriumának is tagja.<br />
A Trust program kuratóriuma:<br />
Márkus Eszter, EMLA Egyesület, Budapest<br />
Groskáné Piránszki Irén, Kelet-magyarországi Közösségszolgálat Alapítvány, Debrecen<br />
Potozky László, Fundatia Pentru Parteneriat, Marosvásárhely<br />
Belia Anna, Soros Alapítvány, Budapest<br />
Zuzana Kalinacova, SAIA, Kassa<br />
A Kuratórium munkáját az Alapítvány részéről még Szőke Katalin programvezető segíti, továbbá<br />
szakértőként e sorok írója, Nizák Péter.<br />
A Intézményi támogatások program első fázisa, a meghívásos pályázat lebonyolí tása után, az<br />
Alapítvány 2004 januárjában hirdetett nyílt, kétfordulós pályázatot magyarországi<br />
nonprofitszervezetekrészére.Apályázatelsőfordulójábanapályá zóknak olyan rövid szándéklevelet<br />
kellett benyújtaniuk, mely a szervezetük fenn tarthatóságára vonatkozó terveket tartalmazta. A<br />
Kuratórium a beérkezett szán déklevelek alapján döntött arról, hogy mely szervezeteket hívja meg a<br />
második fordulóba, és kéri fel a részletes pályázat kidolgozására.<br />
A programban a civil szektor kulcsszereplői nyújthatták be pályázatukat a<br />
nonprofitszervezetekalábbiháromcsoportjából:<br />
a.) Országos vagy regionális szinten működő érdekképviseleti, érdekvédelmi és jogvédő szervezetek,<br />
melyek az alapvető emberi és politikai jogok védel mét vagy valamely szempontból hátrányos helyzetű<br />
csoport érdekvédelmét, érdekképviseletét látják el, és egyben a nyílt, demokratikus társadalomban,<br />
jogállamban elengedhetetlen, külső civil kontroll funkcióját is ellátják; segí tik az állampolgárokat a<br />
képviseleti demokrácia részvételi elemeinek, csatornáinak és eszközeinek megismerésében,<br />
használatában.<br />
b.) Országos, regionális és megyei támogató és fejlesztő szervezetek, melyek ci vil szervezetek vagy<br />
magánszemélyek számára nyújtanak támogatást avagy fejlesztésüket célzó szolgáltatásokat. Ezek<br />
elsősorban olyan közvetítő szerve zetek, melyek külföldi vagy hazai forrásokat bevonva egyes szakvagy<br />
tevé kenységi területen szektorszintű támogatási vagy szolgáltatási tevékenységet folytatnak, és<br />
nemzetközi normákon alapuló támogatási gyakorlatuk a speciális, helyi igényekhez igazodik.