You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Hogyan szervezték újjá a jogi kart a háború után?<br />
Amikor 1945-ben az egyetemre beiratkoztam, akkor szerveződött újjá a jogász képzés Szegeden.<br />
1941 és 1945 között megszűnt az oktatás, mivel az egész kart át helyezték Kolozsvárra. A létesülő<br />
jogi kar igen mostoha körülmények között in dult útjára. Az újjászervezésre Purjesz Béla, akkori rektor<br />
adott megbízást Teleki Géza miniszter felhatalmazása alapján.<br />
Mindenekelőtt a kar oktatószemélyzetének toborzásáról kellett gondoskod ni. Megindultak<br />
Kolozsvárról az ott maradt oktatók; előbb négy professzor jött át: Schneller Károly, Balás P. Elemér,<br />
Személyi Kálmán és Székely István, majd Marto nyi János, Bónis György és Buza László. Volt olyan<br />
is, aki politikai megfontolások miatt már nem Szegedre jött, hanem Pécsre vagy Debrecenbe,<br />
miközben Pécsről és Debrecenből jöttek ide mások. Így szerveződött újjá a jogi kar 1945-46-ban, küsz<br />
ködve mindazon problémával, ami a háborúval együtt járt. A bölcsész és jogi kar - kényszerűségből -<br />
„elfért” a mai Dugonics téri főépület második emeletén, mivel az oroszok az Ady téri épületet<br />
lefoglalták. Kolozsvár kiürítésekor a kar teljes könyvtá rát és iratanyagát egy vonatban indították útnak,<br />
de valahol Keszthely környékén a szerelvényt szétbombázták, s a dokumentumokat soha nem találták<br />
meg. (…) Sajnálatos, hogy mire a kar helyzete a tárgyi és személyi feltételek tekintetében 1946-47-<br />
ben konszolidálódott, szinte azonnal elkezdődött a fordulat évének po litikai előkészítése a<br />
felsőoktatásban, többek között a régi rendszerhez kötődő ok tatók és hallgatók fokozatos<br />
„leváltásával”, „eltanácsolásával”. Egyrészt tehát emel kedés jellemezte e két-három évet, másrészt<br />
kezdetét vette a klasszikus felsőokta tási rendszer lezüllesztése. Tény viszont, hogy 1945-46-ban a<br />
kar professzori tes tülete olyan kiváló szakemberekkel erősödött, mint Bibó István és Szabó József. A<br />
professzorok közül a jogi karon senki nem volt kommunista, s nem is volt remény arra, hogy valakit a<br />
marxizmusnak meg lehet nyerni. A kommunista párt ezért mindenek előtt a „forradalmi ifjúságra”<br />
támaszkodott a kar megtisztítása érdekében. Ennek vezércsoportját a népi kollégisták alkották.<br />
Halasy-Nagy József bölcsészprofesszor 1946-ban azt írta: a népi kollégiumok janicsárrá nevelő<br />
intézmények. Meg is kapta „az első számú közellenség” címet. (…) Egy később igen sikeres, jól<br />
megtollasodott jogász kollégánk például hatalmas kalapáccsal próbálta szétverni Verbőczy István<br />
Dóm téri emlékművét. A márvány ból készült alakzatból csupán az ujjakat, lábfejeket tudta letörni. Az<br />
ifjonti „nép harag” ilyen megnyilvánulása után jöttek a profi kőművesek, akik az egész emlék művet<br />
eltávolították. Más ifjú barátaink - a „klerikális reakció” elleni harc jegyé ben - a Szent Imre Kollégium<br />
berendezését törték össze. A kar politikai szétverése és legyengítése 1947-ben indult, s az első<br />
hullám 1949-re fejeződött be. Többeket nemkívánatos személynek minősíttettek. Ez kezdetben csak<br />
egyedi „mazsolázás” volt. 1948-1949-ben azután a párt módszeresen is megkezdte az egész magyar<br />
felsőoktatás és tudomány átrostálását.<br />
Ezt hallgatóként lehetett érezni?<br />
Lehetett. A hallgatók akarva-akaratlan belekeveredetek e politikai küzdelembe. A háború után a<br />
legtöbb párt, régi vagy új társadalmi intézmény (főként a történelmi egyházak)<br />
ifjúságitagozatothozottlétre.Voltakazegyetemenszociáldemokraták, kisgazdák, kommunisták és az<br />
egyházhoz kötődő konzervatív-keresztény fiatalok. Ezek a csoportok egy ideig megfértek egymás<br />
mellett, de a kommunisták fokoza tosan kiszorították a többi irányzatot az egyetemről. Pontosabban<br />
létrehozták az egyetemi ifjúság „egységes szervezetét”, a MEFESZ-t, amelyben vezető szerepet<br />
vívtak ki maguknak. A tisztogatás 1949-től egyre durvább eszközökkel folyt; sza bályos listákat<br />
készítgettek, hogy melyik karról kiket kell elküldeni. Ekkor helyez ték „rendelkezési állományba” Bibó<br />
Istvánt, Szabó Józsefet, ifj.BoérEleket,Szé kely Istvánt. Martonyi János például úgy úszta meg az<br />
elbocsátást, hogy egy jó ba rát azt tanácsolta neki, feküdjön be pár hónapra az idegklinikára. Aki<br />
jobban járt, más városba - pl. Pestre - költözött, aki rosszabbul, azt kitelepítették a Horto bágyra. Boér<br />
Elek például ott halt meg, nem annyira fizikai,mintpszichikaiöszszeomlása következtében. Állítólag azt<br />
mondta, ő nem kíván itt tovább élni.<br />
Az ötvenes években azután új emberek kerültek az egyetemre, akik a tudomá nyos életben még<br />
nemigen voltak ismertek, de megfelelő politikai „múltjuk” (jele nük) volt. A megszüntetett debreceni jogi<br />
karról, az egri, a kecskeméti és miskolci jogi főiskolákból jöttek át oktatók; közülük töben nem tudtak itt<br />
meggyökerezni. Ez volt az az időszak, amikor az egyetem teljesen átstrukturálódott.<br />
Milyen volt az egyetemen a kulturális élet?
Change language