Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Az ezredforduló éveiben volt tapasztalható a szélsőjobb nézetek aggasztó térhódí tása az<br />
egyetemeken és főiskolákon. Az Alapítvány támogatást nyújtott a nyílt tár sadalom eszméjének<br />
terjesztését, a látókör szélesítését, a liberális értékrendet, kriti kus gondolkodást szolgáló, szabadon<br />
választható előadások, kurzussorozatok szer vezéséhez, megtartásához 2002-ben, az oktatási<br />
programok utolsó évében. A cél az volt, hogy a diákság<br />
figyelmétfelhívjukaszélsőjobbhatásokraésabennükrej lő veszélyekre, hogy ezeket a<br />
fiatalokidőbenfelismerjék.Ezúttalakurzusoktema tikus kereteit is megadta az Alapítvány a pályázathoz.<br />
Ezek a következők voltak: a szélsőjobboldali nézetek térhódításának okai, megjelenésének módozatai<br />
(anti szemitizmus, cigányellenesség, sovinizmus stb.), története, stratégiai eszköztára, az ellenük<br />
folytatott küzdelem lehetséges formái.<br />
13 pályázat nyert, köztük magánszemélyek, felsőoktatási intézmények, civil szervezetek. Terveik<br />
megvalósítására összesen 6,5 millió Ft-ot fordított az Alapítvány.<br />
Összességében azt hiszem, nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy az Alapítvány ezen a téren is<br />
megtette a magáét: sokat és hatékonyan áldozott a magyar felsőok tatás és kutatás fellendítésére,<br />
nemzetközi felzárkóztatására, és a szakértők és szak mai kuratóriumok az egyes programok<br />
kialakításában sikeresen ötvözték az Ala pítvány fő célkitűzéseit a belföldi és külföldi trendek<br />
összehasonlításából levonható konzekvenciákkal.<br />
Az ezredforduló környékén a szaktárcák számos, az Alapítvány által bevezetett tá mogatási mintát<br />
használtak föl vagy vettek át. Az egyetemi-főiskolai autonómia létrejötte, a magyar felsőoktatás<br />
integrációja, a bolognai folyamathoz történő felzárkózás, az európai uniós támogatási lehetőségek<br />
(Socrates-Erasmus + kutatási keretprogramok) intenzív jelenléte mind arra utalt, hogy ezen a területen<br />
az Ala pítványnak már nincs többé tennivalója. Visszavonulni is jókor kell tudni - úgy látjuk, ezt is a<br />
kellő időben cselekedtük.<br />
Geszti Judit<br />
KÜLFÖLDI ÖSZTÖNDÍJ- ÉS<br />
KONFERENCIATÁMOGATÁSOK<br />
Frissen végzett bölcsészként 1986-ban kerültem az akkor még alig egy éve működő MTA-Soros<br />
Alapítványhoz, amely addig csak belföldre adott ösztöndíjakat. Engem az első külföldi<br />
ösztöndíjprogramok, az Oxfordi és az Általános külföldi ösztöndíjprogram koordinálására,<br />
ügyintézésére vettek fel. Később nagyban önál lósodott a munkaköröm, és az Alapítvány<br />
elnökségének és kuratóriumának támo gatásával önállóan is létrehoztam együttműködési<br />
megállapodásokat és azok nyomán ösztöndíjprogramokat jónevű külföldi egyetemekkel és<br />
kutatóhelyekkel.<br />
De a „hőskor” 1986 volt, amikor az MTA-Soros Alapítvány felhívására két hónapos beadási határidő<br />
mellett több mint 800 pályázat érkezett. Óriási menynyiség, ha belegondol az ember: mintha a<br />
tudományos élet legkülönbözőbb területein a legkülönbözőbb szakmákban egyre gyűlt volna a külföldi<br />
tapasztalatszerzésre és megmérettetésre sarkalló vágy, ami az Alapítvány hívó szavára mintegy<br />
átszakította a zsilipeket. A pályázatok feldolgozását az Oktatási Minisztérium külföldi ösztöndíj<br />
bizottságával együttműködésben kellett elvégezni, ami a néhai pártállami bürokrácia közismert<br />
nehézkessége és óvatossága miatt korántsem volt zökkenőmentes. A minisztérium, korábbi<br />
szelekciós monopóliumán féltve őrködve, ragaszkodott hozzá, hogy hozzá fussanak be a pályázatok,<br />
és megbízta az „illetékes osztályt”, hogy ellenőrizze és iktassa a Soros által meghirdetett két<br />
ösztöndíjprogramra érkező beadványokat. Itt fizikai valójában is megjelent a 800 pályázat<br />
abszurditása: máig elevenen él bennem a látvány, ahogy benyitva a minisztérium megbízott<br />
munkatársának szobájába azt láttam, hogy az összeroppanás határán küszködik az őt elárasztó,<br />
kezelhetetlen mennyiségű irattömeggel. Világos volt, hogy a minisztérium sem szokva, sem<br />
felkészülve nincs ilyen mennyiségű pályázat ilyetén módon való kezeléséhez. Mindez, persze, nem<br />
pusztán technikai probléma volt, hiszen az Alapítvány titkárságának vezetői, Vásárhelyi Miklós és<br />
Forgács Pál eleve tiltakoztak az ellen, hogy az ösztöndíjpályázataink ügyében a minisztérium vagy az<br />
MTA mondja ki a végső szót. Később sikerült is meggyőzni a többletterhektől szabadulni akaró<br />
apparátust, s így ez a rendszer csakhamar meg is szűnt, és a pályázatok - az adminisztrációtól az<br />
elbíráláson át a kiutaztatásig - végleg átkerültek hozzánk. A kezdetek figyelemre méltó tanulsága<br />
azonban min denképpen az, hogy milyen nagymértékű várakozás és bizalom volt az emberek ben az<br />
Alapítvány külföldi ösztöndíjpályázatai iránt. Az állami pályázatokkal kap csolatban meglehetős<br />
kiábrándultság jellemezte akkoriban a tudományos és művé szeti közhangulatot: az emberek nem<br />
igazán tudtak hinni abban, hogy egyáltalán érdemes energiát fektetni a pályázatok elkészítésébe, hisz
Change language