Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
15p 15p 20p<br />
Befogadószínházi pályázat 4 5 5 14<br />
4p 4p 5p<br />
Mozgó Műhely 15 15<br />
1p<br />
Zenei CD program 10 11 21<br />
33p 37p<br />
Kortárs szakirodalom 7 7<br />
Vidéki kulturális<br />
programsorozatok<br />
Kortárs Művészeti<br />
Programhálózat<br />
5p<br />
24 29 53<br />
146p 97p<br />
37 27 64<br />
5p 3p<br />
Mindösszesen: 979<br />
p= a nyertes pályázók száma<br />
VISSZATEKINTÉS<br />
A STÚDIÓSZÍNHÁZI PROGRAMRA<br />
Csaknem egy évtizede már, hogy néhány rendező azzal a hírrel keresett meg: a Soros Alapítvány<br />
fontolgatja, miként tudna segíteni az alternatív színházakon. A hír igaznak bizonyult, s mivel jó ideje<br />
foglalkoztam már a struktúrán kívüli színházzal, annak művészi és<br />
finanszírozásikérdéseivel,egyszeribenbelecseppentem a stúdiószínházi program előkészítésébe.<br />
A Soros Alapítvány ezt megelőzően már támogatott néhány együttest vagy al kotót, de ez elsősorban<br />
a demokratikus Magyarország megteremtésének program ja keretében szerepet vállaló, színházi<br />
tevékenységet (is) folytató civil szervezetek nek vagy másként gondolkodóknak szóló akció volt. Így<br />
kapott néhány csoport a kilencvenes évek legelején számítógépet s egyéb berendezést, illetve<br />
mehettek szín házi emberek európai vagy amerikai tanulmányútra. A kilencvenes évek közepére<br />
azonban olyan gyökeres változás következett be a színházi - s különösen az alter natív színházi -<br />
világban, amely az értékteremtés és -őrzés intenzív támogatásának szükségességét helyezte<br />
előtérbe.<br />
A nyolcvanas évek második felére egyre-másra születtek azok a színházi csopor tosulások, amelyek<br />
tagjai szűknek érezték a hivatalos színházi kereteket. Ez az elé gedetlenség nem feltétlen politikai<br />
vagy ideológiai szembenállásból fakadt, sokkal inkább a művészi szabadság kiélésének vágyából<br />
eredeztethető. Azok az együtte sek tudtak huzamos ideig és művészileg magas színvonalon létezni,<br />
amelyeknél a közösségi létforma erősítése és a művészi alkotás együtt határozta meg a csoport és<br />
tagjai tevékenységét. Az évtized végére - mindenekelőtt a főváros segítségével - si került már némi<br />
anyagi forráshoz is juttatni ezeket a struktúrán kívüli színházakat, ami azonban az akkori körülmények<br />
között is igen csekélynek volt mondható.<br />
A rendszerváltással együtt járó remények természetesen az alternativitást választó művészcsoportok<br />
esetében is hallatlanul nagyok voltak, hiszen joggal gondolhatták, hogy az ideológiai befolyásolás<br />
különböző formáinak megszűntével az alkotás folyamata akadálytalan és szabad lehet.<br />
Megsokasodtak a színházi szabadcsapatok: új erőre kaptak a régóta, de a körülmények szorítása<br />
miatt csak korlátozott rendszerességgel működő együttesek; egy-egy produkció létrehozására olyan<br />
alkotók álltak össze, akik a szerződésrendszerből adódóan soha nem tudtak együtt dolgozni; addig<br />
háttérbe szorult-szorított műfajok - mindenekelőtt a kortárs tánc - képviselői találtak egymásra; mások<br />
műhelymunkára szövetkeztek.<br />
Az alternatív színház természetesen nem csupán az alkotók, hanem a közön ség szempontjából is<br />
jelentős szerepet töltött be. A kilencvenes évtizedet minden szempontból, így színházi értelemben is<br />
az értékválság jellemezte, s ez mindenek előtt abban mutatkozott meg, hogy a nézők jelentős<br />
hányada elhagyta a hagyomá nyos kulturális-művészi intézményrendszert. Hogy miért, ennek több<br />
oka is lehe tett. Egyrészt mivel az emberek a társadalmi aktivitás más formáit keresték és ta lálták<br />
meg, másrészt mert életszínvonaluk radikálisan leromlott, vagy mert úgy találták, hogy az adott<br />
gazdasági, társadalmi kérdésekre a művészet képtelen érvé nyes válaszokat adni. A színházak