TÉNY/SOROS.II.

még sikerült az angliai Bristoli Egyetemmel közös programot indítanunk évi 6 fő számára
posztgraduális tanulmányokra, jóllehet ez a program 2 év után, 2000-ben bezárt.
Ahogy így végiggondoltam az ösztöndíjprogramok sokaságát, a 14 év történe tét, rengeteg arc és név
tolult az emlékezetembe. Megdöbbentő és megható, hogy a világ különböző pontjain hányan érezték
szívügyüknek a mi szívügyünket, há nyan munkálkodtak azon, hogy a magyar tudomány és művészet
kiemelkedő sze mélyiségei vagy ígéretes tehetségei lehetőséget és hangot kapjanak Magyarország
határain túl is. Mindenkit nem tudok felsorolni, de vannak néhányan, akiknek a megemlítése nélkül
nem volna teljes egy ilyen visszaemlékezés. Neumann Gábor 1986-tól 1998-ban bekövetkezett
haláláig New Yorkból segítette ügyünket. Kür ti Miklós, világhírű fizikus, aki oxfordi laboratóriumában
jó ideig tartotta a világ csúcsot a leghidegebb hőmérséklet létrehozásában, és akinek az asztalánál
minden karácsonykor szívesen látott, sőt elvárt vendégek voltak oxfordi ösztöndíjasaink, egészen
1998-ig, amikor 85 éves korában meghalt. Gulyás Balázs, aki nélkül nem lett volna leuveni
programunk. Feldmann Lajos, aki a Weizmann Intézettel kötött egyezségünket segítette. Győrffy
Balázs, aki a Bristol Egyetemen egyengette a magyar ösztöndíjasok útját.
Amikor a Soros Alapítvány megalakulásának 15. évfordulóját ünnepeltük 1999-ben, összeszámoltuk,
hogy durván milyen nagyságrendben adtunk külföl di ösztöndíjakat. Kiderült, hogy több mint 2000
évnyi külföldre szóló ösztöndíjat osztottunk ki Soros György támogatásából. Elgondolkoztató
számadat ez így a 2000-dik év környékén. Hankiss Elemér úgy fogalmazott egyszer, hogy Soros se
gített a félénk, megnyomorított kelet-európai értelmiségnek egy százéves hátrányt behozni, és felnőni
annak az öntudatos, nyugati típusú, modern közéleti és tudós értelmiségnek, akiknek hatalmas
szerepe volt és lesz a társadalmi átalakulásban. Örülök és büszke vagyok rá, hogy ennek a nagyívű
gondolatnak a tanúja lehettem és a legjobb időszakában a megvalósításán munkálkodhattam.
Van egy visszatérő fantáziám arról, hogy egyszer, az éjszaka ugyanazon pillana tában mindenkin, aki
valaha Soros támogatást kapott, kigyullad egy kis lámpa. Meggyőződésem, hogy ez az összeadódó
fény enyhe derengésbe vonná legalábbis a földgolyónak a mifelénk eső részét.
Debreczeni Júlia