TÉNY/SOROS.II.

végzett az elektro nikus információszabadság gyakorlati megvalósulása tekintetében. Különböző ál
lami-önkormányzati intézmények körében megvizsgáltuk, hogy a gyakorlatban az egyes intézmények
milyen mértékben használják hivatalos honlapjukat a közvélemény tájékoztatására, mennyit lehet
megtudni működésükről, döntéseikről, költ ségeikről, a hivatal elérhetőségéről a honlapokat vizsgálva.
A vizsgálat magába fog lalta a megyei jogú városokat, néhány országos hatáskörű szervet és a
minisztériu mokat is. Azt tapasztaltuk, hogy kifejezett törvényi előírás hiányában is igen nagy
mértékben előrehaladt az elektronikus információszabadság intézményesedése, de egyelőre nagyon
hullámzó és kiszámíthatatlan, hogy az egyes intézmények milyen tartalommal töltik fel honlapjukat.
Mindezen kutatási eredményekre is támasz kodva az Eötvös Károly Intézet nemzetközi
összehasonlítást tartalmazó elemzést készített az Informatikai és Hírközlési Minisztérium
megbízásából, amely már a reménybeli törvény alapelveire is javaslatot tesz.
Mindemellett az Intézet az elmúlt egy év során egy sor nyilvános rendezvényt is szervezett az általunk
fontosnak és aktuálisnak tartott kérdésekről. Egyik első, bemutatkozó rendezvényünkön neves
értelmiségiek fejtették ki egy kerekasztal-beszélgetésen azt, hogy mit tekintenek a mai magyar
demokrácia leginkább aggasztó problémájának. A kerekasztal résztvevői Lányi András, Sajó András,
Szalai Erzsébet és Tölgyessy Péter voltak. 2003 márciusában a Jogklinikával és a Nyílt Társadalom
Intézettel közösen szerveztünk konferenciát a magyar bírósági szervezetnek az uniós csatlakozásra
való felkészültségéről. Júniusban az akkor kirobbant botrányok (az egri kórház diszkriminációgyanús
ügye) kapcsán a diszkrimináció bizonyíthatóságáról, az ezzel kapcsolatos jogi és gyakorlati
kérdésekről tartottunk kerekasztal-vitát. Végül 2003 szeptemberében kétnapos, komoly figyelmet keltő
konferenciát rendeztünk az alkotmányosság és az uniós csatlakozás összefüggéseiről, a
rendszerváltás óta eltelt tizenöt év legfontosabb alkotmányossági kérdéseiről. A konferencián előadott
többek közt Kis János, Sólyom László, Arató András, Halmai Gábor is. A konferencia előadásaiból és
hozzászólásaiból készülő kötet megjelenése küszöbön áll.
Az Intézet idei tervei között szerepel, egyebek mellett, a tavalyi vizsgálatok szisztematikus folytatása,
az elektronikus információszabadság és adatvédelem kö rébe tartozó tanulmányok és monitoringvizsgálatok
végzése, részvétel egy európai esetjogi adatbázis létrehozására irányuló európai uniós
projektben, valamint egy a kampány- és pártfinanszírozásról tartandó konferencia.
Korai volna megmondani, hogy az Eötvös Károly Intézet működése sikeres-e. De egy célkitűzésünket
biztosan megvalósítottuk: egy év alatt sikerült észrevétet nünk magunkat, az Intézet létezéséről és
elemzéseiről sokan tudnak. Az idő majd megmutatja, hogy ezt az eredményt miképpen tudjuk
kamatoztatni.
Miklósi Zoltán
Az Intézet két állásfoglalása
A GYÜLEKEZÉSI SZABADSÁGRÓL
A közelmúltban a közéleti viták napirendjére került a gyülekezési szabadság kérdé se. A
rendszerváltás óta nem először fogalmazódott meg hangsúlyosan az az állás pont jelentős politikai
erők részéről, hogy a gyülekezési jog jelenlegi szabályai túl ságosan megengedők, ezért szigorítani
kellene a gyülekezési törvényt (1989. évi III. törvény). Az elmúlt hetek eseményei azt sugallják, hogy a
rendőrség vezetése meg akar felelni a politikai elvárásoknak: 1989 óta példátlan módon, rendre-más
ra tilt be tüntetéseket, kétséges indoklással, olyan helyszíneken, amelyeken az el múlt évtizedben
számos nagy tömegeket vonzó demonstrációt rendeztek, a közrend és köznyugalom bármiféle néven
nevezendő sérelme nélkül.
A gyülekezési szabadság alapjog, korlátozása csak akkor fogadható el, ha a szi gorítás valamely
másik alapjog érvényesítéséhez feltétlenül szükséges, és a korlátozás mértéke az elhárítani kívánt
sérelemmel arányos. A szigorítás szükségessége mellett érvelők nyilatkozataiból kivehető, hogy a
védeni kívánt érdek ebben az esetben a közrend és a közerkölcs, valamint bizonyos közintézmények
működőképességé nek biztosítása. Takács Albert ombudsman vonatkozó állásfoglalása (5205/2002)
a szigorítás kétféle útjára utal. Technikai jellegű szigorítást jelentene a bejelentési határidő
meghosszabbítása: a jelenlegi három napról nyolc napra kívánja emelni az előzetes bejelentés
határidejét. Milyen jellegű események szűrhetők ki a határidő meghosszabbításával? A módosítást
nem indokolhatja a váratlan, nagyarányú for galomkorlátozás vagy rendzavarás elkerülésének az
igénye, hiszen ezeknek az érde keknek az érvényesítésére a jelenlegi szabályok is módot adnak (8. §
(1)). Ezen túl menően a hatályos törvény előírja a gyülekezés békés jellegét (2.§ (1)), valamint, hogy a
gyülekezési jog gyakorlása nem veszélyeztetheti a „népképviseleti szervek vagy a bíróságok