Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A résztvevők között jól megfigyelhető volt bizonyos "túlképzettség", már ami a kisebbségi élet<br />
szervezeti kérdéseit jelenti. A "túlképzettek" önkormányzati, jogi tapasztalataikat mindig szívesen<br />
megosztották másokkal, láthatóan fontos is volt számukra a tanácsadó/vezető szerepe.<br />
A mi feladatunk elsősorban a közösségiség gondolkodásmódjának és cselekvő eszköztárának<br />
bemutatása volt, s ez iránt a legfogékonyabbak a szerény anyagi körülmények között élő, kis<br />
társadalmi elismertség mellett is kitartóan dolgozó helyi roma vezetők voltak, akik végül döntően<br />
meghatározták képzésünket. A sokszínű csoportokban ők voltak a mag, az ő tudásukhoz igazodtunk,<br />
tapasztalataikat beépítettük a képzésbe, s elmondható, hogy az ő készségeiket sikerült a leginkább<br />
fejlesztenünk.<br />
A csoportmunka szempontjából a legnehezebb volt a helyi vezetők mellett megjelenő fiatalokkal<br />
dolgozni. Ők nagyon bátortalanok voltak, de ha sikerült őket "elszigetelni" a szervezet vezetőjétől,<br />
akkor - sok biztatással - körükben is lehetett eredményeket elérni.<br />
E két szélsőség (a túlképzettek és a bátortalanok) általában minden civil képzésen megjelenik, de<br />
esetünkben ez a kép kiegészült a nem roma résztvevőkkel. Helyük a csoportokban különös<br />
jelentőséggel bírt, mert mintát adott a problémák mentén való települési együttműködésre, s<br />
megmutatta, hogy a romák helyzetének javítása a többségi társadalom számára is egyre fontosabb.<br />
c. Motiváltság<br />
A csoportra általában a közösségi munkára való motiváltság volt a jellemző. Értékrendjükben az első<br />
három helyen az együttműködés, felelősség, tolerancia szerepelt.<br />
d. Aktivitás<br />
Együttműködő partneri viszonyt igyekeztünk kialakítani. Nem tekintettük magunkat mindentudónak, a<br />
résztvevők tapasztalatait és véleményét messzemenően tiszteltük - teret kapott önálló véleményük,<br />
hagytuk kibeszélni a sikereket és a kudarcokat egyaránt. Ezzel sikerült elérni, hogy csoportjaink<br />
nagyobb részt aktívan vettek részt az együttműködést igénylő feladatok elvégzésében.<br />
Fokozta az aktivitást az a nehéz helyzet is, ami a roma közösségi házak környezetében, minden helyi<br />
cselekvés során körülveszi ezeket az embereket. Tiszteletre méltó módon minden eszközt<br />
megragadnak, hogy eredményeket érjenek el. Sajnos, egyes vezetők leginkább a kapcsolatoktól<br />
remélik ezt, ők valószínűleg csalódtak bennünk. A többséggel azonban sikerült felismertetni azt, hogy<br />
ha nem a közösséggel együtt látnak a helyi problémák megoldásához, akkor tartós sikerre nem<br />
számíthatnak, maguk is elszigetelődhetnek, s a tervek nagyobb része is megvalósulatlan marad.<br />
A helyenként igazán fárasztó munkatempót legtöbben kis csodálkozással vették tudomásul, de -<br />
éppen a nagyfokú azonosulásnak köszönhetően - ezt általában megbocsátották nekünk.<br />
Ennek ellenére előfordult lemorzsolódás, melynek okairól a következőket tudjuk: anyagi természetű<br />
(nem volt pénzük az útiköltséget megelőlegezni); mást vártak a képzéstől (valószínűleg sokallták vagy<br />
nehéznek tartották a feladatokat); más irányú elfoglaltság (a politikusok esetében); egészségügyi<br />
problémák (sajnos, sokan közülük súlyos betegségekkel küzdenek); közlekedési nehézségek<br />
(vasutassztrájk, zord időjárás).<br />
A lemorzsolódásban az azonos helyről érkezők egyformán viselkedtek, tehát mindezeken kívül és<br />
mellett valószínűleg a szervezet vezetőjének véleménye lehetett a döntő.<br />
A TANANYAG<br />
Előzetesen kidolgozott tananyagtervünk - tanári párosok által kiegészített - vázlata a következő:<br />
Első hétvége: Bemutatkozások, tudnivalók a képzésről. Saját munkájuk és szervezeteik bemutatása.<br />
Sikerek, kudarcok. A szervezetről alkotott kép jelentősége (hírírás, kapcsolat a médiákkal). A küldetés.<br />
A szervezetek közeli és távoli tervei. A település bemutatása és megismerésének jelentősége. A<br />
környezet problémáinak feltárása, ennek módszerei. A közösség fogalma, jelentősége a problémák<br />
megoldásában. Kapcsolati háló készítése és elemzése. A helyi cselekvés első lépései. Interjúkészítés,<br />
közösségi beszélgetés. Ezek technikai tudnivalói és szerepük a helyi cselekvésben és a bevonásban.<br />
Otthoni feladat: interjúkészítés helyi véleményformálókkal.<br />
Második hétvége: Az otthoni feladatok eredményeinek értékelése. A településkép kiegészítése.<br />
Lehetőségek, adottságok, gyengeségek, veszélyek. A helyi cselekvés stratégiájának kialakítása egyegy<br />
saját problémára. A célok és feladatok meghatározása. A célcsoport fogalma. A közösségi ház<br />
funkciói, szerepe a problémák megoldásában. Partnerség a cselekvésben. Közösségi akciók