TÉNY/SOROS.II.

AZ INFORMATIKAI TÁMOGATÁSOK HATÁSAI
1995 és 1999 között az informatika pályázatok keretében a Soros Alapítványhoz több mint 4000
pályázati beadvány érkezett. Ezek közül a kuratórium közel 1000 pályázatra több mint 700 millió Ft
támogatást ítélt meg.
E nagyértékű támogatásnak, úgy vélem, hosszú távon is jelentős hatásai lesznek a magyar
közoktatásra, de már most is számos olyan pozitív változásnak lehetünk tanúi, amelyhez a Soros
Alapítvány kezdeti informatikai segítsége számottevően hozzájárult.
Írásom első részében az Alapítvány informatikai programjait, pályázatait tekintem át. A továbbiakban
pedig a támogatott iskolák körében végzett felmérésem alapján az alábbi kérdésekre keresek választ:
- Milyen változásokat idézett elő az Alapítvány informatikai programja a magyarországi iskolákban?
- Milyen eltérések állapíthatóak meg a különböző típusú iskolák informatikai eszköz-ellátottságában és
azok oktatásban történő felhasználásában?
- Milyen informatikai felszereltséggel bírnak az oktatási intézmények, az eszközöket milyen
forrásokból tudták beszerezni?
- Mely tantárgyak oktatása során használnak leginkább számítógépet?
- Az iskola falain belül hol helyezték el a számítógépeket?
- Az iskolák véleménye szerint az oktatás mely területén segített a Soros Alapítvány támogatása?
Az elemzést 2000 tavaszán az Alapítvány által támogatott általános és középiskolák körében
kérdőíves felméréssel végeztem.
A FELMÉRÉS ÉS A KÉRDŐÍV JELLEMZŐI
A felmérés során 168 iskola részére küldtem részletes kérdőívet. Mivel az Alapítványhoz informatikai
támogatásra összesen 4101 beadvány érkezett, melyet 3562 intézmény nyújtott be, ez 4,71%-os
mintavételnek felel meg.
A kiválasztott iskolák között - lehetőség szerint - igyekeztem különféle település-típusokon működő,
eltérő fenntartójú iskolákat „szerepeltetni”. Arra is törekedtem, hogy a különböző képzési formák
szerint működő iskolák is megfelelő arányban képviseltessék magukat.
A 168 intézmény közül 47 budapesti, 121 pedig vidéki volt. Ez az arány megfelel a támogatott iskolák
főváros-vidék megoszlásának. Megjegyzendő, hogy a kistelepülések részére külön meghirdetett
célpályázatok nagyban elősegítették, hogy az e településtípuson működő, támogatásban részesült
iskolák aránya növekedjék.
A képzési forma szerint a megoszlás a következő: 88 általános iskola, 10 szakmunkásképző, 37
szakközépiskola, 58 gimnázium.
A kérdőív által érintett témák a következők: - Az intézmény alapadatai (képzési forma; fenntartó;
évfolyamok száma; tanulók száma stb.) - Infrastruktúra (számítógépek száma, azok forrása; az iskolai
helyi hálózat jellemzői; internet-hozzáférés stb.) - Informatika oktatása (mely tantárgyak oktatása
során alkalmaznak informatikai eszközöket; mikor férhetnek hozzá az informatikai eszközökhöz a
tanulók) - Kapcsolat a Soros Alapítvánnyal A 168 kérdőívből egy hónapon belül 108 érkezett vissza,
ami a kiküldött összes kérdőív 64,3%-a. A visszaküldött kérdőívek száma és jellege lehetővé tette,
hogy a későbbiekben általános következtetéseket vonjak le belőlük.
AZ INTÉZMÉNYEK ALAPADATAI
Elsőként az iskolák településtípusa, képzési formája és fenntartó szerinti megoszlását szeretném
vizsgálni, valamint a pedagógus és tanulói létszám összefüggéseit, hiszen ezen jellemzők a további
vizsgáltatok során is felhasználhatók lesznek.
A táblázat utolsó sora a 108 válaszadó iskola település szerinti megoszlását mutatja. Mivel egyes
intézmények vegyes képzést folytatnak, így a képzési forma szerinti összesítés ettől eltér.
A válaszadó iskolák település-, és képzési forma szerinti megoszlása a következő:
1. táblázat A kérdőívet visszaküldő iskolák település-, és képzési forma szerinti megoszlása
Képzési forma Budapesti Vidéki
Általános iskola 12 41
Szakmunkásképző 2 7