You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
E rövid visszatekintés aligha adhat számot arról, hogy miféle változásokat hozott az elmúlt másfél<br />
évtized a hazai cigányság életében, mi több, maradéktalanul még arról sem, hogy a Soros Alapítvány<br />
éppen tíz éve indult Roma programja miként érintette azokat. Nem teheti ezt már csak azért sem,<br />
mivel maga a program, idővel mindinkább szakosodva, legalább tucatnyi részprogramot foglalt<br />
magába, több ezer sikeres egyéni és intézményi pályázattal - melyek együttes támogatása, ha<br />
esetenként még oly szerény összegekből állt is, csak dollármilliókban mérhető. (Az Alapítvány<br />
legfrissebb kimutatásai szerint - 1989-ig visszanyúlva - megközelíti az 4 millió dollárt.) Magam<br />
kezdettől, azaz 1993 őszétől voltam tagja a Roma program kuratóriumának, majd 1997-ben történt<br />
átalakulása után, három évig annak elnöki tisztét is elláttam.<br />
A ROMA PROGRAM KEZDETEI - 1993-1996<br />
Közismert, hogy a rendszerváltás hevében vagy azóta létrejött roma szervezetekre kezdettől erős<br />
külső politikai nyomás nehezedett, s nem egy közülük utóbb személyes hatalmi ambíciók vagy a<br />
korrupció áldozata lett. Már csak ezért is fontos, hogy a Soros-támogatások lehetőleg a tényleges<br />
tagsággal rendelkező, valós értékeket képviselő, független roma szerveződéseket erősítsék. Az<br />
alapítványi Roma program 1989-ig visszanyúló, szórványos előzményei voltaképp ugyanezt célozták -<br />
így a Phralipe vagy az Amalipe megalakuló helyi szervezeteinek felkarolása -, most azonban végre<br />
önálló támogatási keret és nyílt pályázati program erősítette e szándékot. Kardos László igazgató<br />
ekkor már évek óta makacsul szorgalmazott egy a roma ügyekben kezdeményezőbb alapítványi<br />
szerepvállalást, amikor 1993 őszén végül sikerült áttörést elérni. A Nagykuratórium jóváhagyta az új<br />
program tervét, Kemény István elnökletével megalakult annak kuratóriuma (Havas Gábor, Solt Ottilia,<br />
Orsós László Jakab és Krémer Balázs részvételével), majd októberben "cigányprogram" néven<br />
nyilvános pályázatot hirdettünk meg.<br />
Az első pályázati kiírás szándékosan nem tartalmazott semmiféle megkötést, mivel előbb látni akartuk,<br />
miféle igények futnak be, hogy aztán azokból válogatva próbáljunk valami gyakorlati koncepciót<br />
kidolgozni a jövőre nézve. Az eredmény ennek megfelelően igencsak vegyes volt, témában és<br />
színvonalban egyaránt, s a nagy tarkaságban nem volt könnyű rendet vágni. A közzétett<br />
eredménylista indoklása szerint az Alapítvány "főként oktatási-művelődési programokat támogatott,<br />
melyek célja a cigány értelmiség kialakításának előmozdítása". Nos, a mintegy száz díjazott pályázat<br />
közt akadt ilyen is, más is, összesen mintegy 72 millió forintot, valamint számítógépeket, irodai<br />
berendezéseket osztottunk szét a nyertesek között. Emlékszem, kezdettől kiemelt támogatást kapott<br />
például az Edelényi Munkaiskola, a Józsefvárosi Tanoda, a szerveződő Gandhi Gimnázium, az<br />
akkoriban induló Amaro Drom és Cigányfúró című lapok, a Phralipe vidéki és fővárosi tagszervezetei s<br />
az országos civil fórumként ígéretesen induló Roma Parlament. Ugyanígy, már a legelső évben<br />
átutaltunk egy jelentősebb összeget az Autonómia Alapítvány roma kisvállalkozásokat támogató<br />
programjának is.<br />
Elhatároztuk ugyanis, hogy "megélhetési projekteket" közvetlen módon nem támogatunk, hanem a<br />
rendelkezésre álló keret egy részét átadjuk az Autonómiának, amely ekkor már évek óta kellő<br />
szakértelemmel és terepismerettel menedzselt - főként a vidéki roma közösségek körében -<br />
mezőgazdasági kisvállalkozásokat, s ehhez egy monitoring rendszert is kiépített. (Ebből a két<br />
alapítvány összefogásával sok évig tartó, sikeres együttműködés lett, amely több tucat családi és<br />
kisközösségi vállalkozást segített talpra állni a munkanélküliség sújtotta, kiváltképp elesett vidékeken.)<br />
Idővel azt is eldöntöttük, hogy a nagy számú oktatási pályázatot elkülönítjük, s ezek elbírálását önálló<br />
felsőoktatási, középiskolás, szakiskolai stb. alprogramok hatáskörébe utaljuk. Ezzel együtt az<br />
Általános roma program kezdeti éveiben számos iskolai kérést teljesítettünk, nyári táborok, erdei<br />
iskolák és különféle pedagógia programok igényeit, egyrészt mert magunk is jól ismertük a vidéki<br />
iskolák zömének nyomorúságos viszonyait, másrészt mert a romák sikeres társadalmi<br />
integrálódásához kulcsfontosságúnak tartottuk a közoktatás színvonalának emelését. Döntéseink<br />
további irányelveként abban is megállapodtunk, hogy a roma szervezetek működését általában nem -<br />
csupán azok szakmai és közéleti kezdeményezéseit, konkrét programjait támogatjuk. Ezzel együtt a<br />
kuratóriumra szinte minden irányból folyamatos nyomás nehezedett, és mitagadás, szakmai vagy<br />
személyes elfogultságból döntéseink olykor vállaltan részrehajlóak voltak a "pozitív diszkrimináció"<br />
elvén, ami az ellenérdekeltekből nem ritkán sértett vádaskodást váltott ki.<br />
Az Általános roma program még további két éven át futott többé-kevésbé változatlan formában - 1996-<br />
tól csupán a nagy számú felsőoktatási ösztöndíj kérelmet kezeltük külön alprogramként -, nagyjából az<br />
első évihez hasonló eredménnyel. Évente átlag 100 millió forintot osztottunk szét a 300 pályázó<br />
mintegy felét támogatva - így minden második kérésnek - legalábbis részben - eleget tehettünk. A
Change language