TÉNY/SOROS.II.

forrásait, a Soros Alapítvány pedig az új szervezetet is jelentős öszszegekkel támogatta. Sem az eltelt
évek, sem a szervezeti megújulás nem változtatta meg erőteljesen a FÖK „tulajdonságait”, folytatta
nagy programjait, küldetése csak finomodott,céljaitartósak-sajnos,mégnemokafogyottak.
A korábbi évtizedkönyv a FÖK tíz programjának eredményeiről számol be. Ezek a következőképpen
folytatódtak:
1. Részvétel a környezetpolitikában: a munkatársakat a zöld civil társadalom továbbra is delegálja
különféle bizottságokba. Jelenleg az a kitüntető hely zet áll fenn, hogy közülük ketten is dolgoznak a
Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósítását szorgalmazó egy-egy operatív programhoz kapcsolódó Moni
toring Bizottságokban, 5 éves delegációval. Tapasztalataikat az ígéretek szerint figyelembe veszik a
2007-2013 közötti tervezési időszak előkészítésekor. - A szervezet részt vesz az Aarhusi Egyezmény
hazai alkalmazásának elősegí tésében, kiadvány és honlap (www.foek.hu/aarhus) készült az
állampolgárok környezeti információkhoz való hozzáférésének megkönnyítése és a társadal mi
részvételre való képesítésük érdekében. - A FÖK-nek a Nemzeti Környe zeti Nevelési Stratégia
újragondolásában is nagy szerepe van, segítségével készült el a II. változat.
2. Szerepe a Soros Alapítvány támogatásával folyó környezetvédelmi adományozás terén 1998-ban
véget ért. A kis támogatásokról döntő kuratórium nemcsak az adományozói tevékenységtől esett el
ilyképpen, hanem nélkülözi vagy nehezebben szerzi meg a civil zöld mozgalomról a pályázatok útján
beérkező helyzetképet. Sokszor megtörtént ugyanis, hogy autentikus közösségi prog ramok, országos
ernyőszervezetek helyi csoportjait - melyek saját elnöksé güktől nem juthattak bizonyos céljaikat
megvalósító erőforrásokhoz - a FÖK kuratóriuma juttatta jobb helyzetbe. 1994-től - az Európai
természet védelem évétől - kezdve közösségi faültetésre, őshonos csemeték beszerzésé re is lehetett
pályázni. E kategória nagyon kedvelt volt. Számos eredeti, inno vatív ötlet, kistanulmány
fogalmazódott meg először e támogatások segítsé gével (organikus iskola, alternatív
szennyvízkezelés, tiszai foki gazdálkodás stb.).
3. A Környezetvédők kisebbségben - a kelet-kelet program kiszélesedett: a határon túli szervezetek
fejlesztése, helyzetbe hozatala aprómunka ahhoz a feladat hoz képest, amelyben a tiszai
ciánszennyezéshez hasonló környezeti kataszt rófák megelőzése érdekében a Tisza
vízgyűjtőterületén a veszélyforrások fel térképezését végezte el. A FÖK tapasztalatai és ausztriai
modell alapján java solta először - hiába - 1995-ben a kormányzatnak, hogy létesítsen alapot a
Kárpát-medence vízgyűjtője civil szervezeteinek együttműködésére. Az or szág alvízi helyzetében
védelmet jelentene a határokon átnyúló szennyezé sek megelőzésére a határokon átnyúló elkötelezett
és bizonyosan költséghatékony együttműködés.
4. A Fenntartható közösségek eredetileg a demokratikus környezetvédelmi dön téshozatalt, a
kollaboratív tervezést ismertette meg városi közösségekkel. Az amerikai megközelítés azonban nem
foglalkozott a fenntarthatóság gazda sági pillérével. A FÖK figyelme erre a nehéz kérdésre irányul,
amikor két területen szélesíti ki a helyi környezetvédelmi akciótervek készítését a helyi
fenntarthatóság irányába: a környezetkímélő építés, tájhasználat, a megújuló energiaforrások
használata és az alternatív infrastrukturális megoldások felől gondolkodik, tesz javaslatokat.
Az ökológiai fenntarthatóság egyik legfontosabb kérdése a földhasználat. A Balaton-felvidéken folyó
rurális program tehát - amely addig használt svájci kisgépek behozatalával teremtett termelési kedvet,
organikus gyógynövénytermesztést tanított és szervezett, közösségi szárítókat alkalmazott,
megalapította a Herbio Szövetkezetet a PHARE és a Zöld Forrás támogatásával - most kiegészül a
Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program közösségi bevezetésével, képzési anyagainak
elkészítésével, kipróbálásával, a javaslatok összegezésével, a nemzetközi gyakorlat és tapasztalatok
fordításával, szemlézésével.
5. A környezeti nevelés korábban főként tanár-továbbképzésekre, felnőttoktatás ra irányult. Noha a
FÖK-nek jelenleg is van két akkreditált tanártovábbkép ző tanfolyama, a Dörögdi-medencéről egy
tucat év alatt szerzett helyismeret előbb a tájvédelmi honlap készítéséhez vezetett, majd 1996-ban a
FÖK megvette a harminc éve használaton kívüli vigántpetendi öregiskolát, és megnyi totta Tájvédelmi
Oktatóközpontját. A komplex, tantárgyközi oktatócsoma gok - a „Bölcsőd e táj”, a „Fától az erdőt??! - a
fenntartható erdőért” és a „Ke rek egy esztendő” - szolgálnak az erdei iskolai programok alapjául.
Elemeit használják természetismereti táborokban is, valamint több tanártovábbkép zés is foglalkozott
a tájmegközelítés jelentőségével. A gyerekek az istállóból hordott tejből vajat köpülnek, túrót
fonnyasztanak, komposztálnak, megta nulnak a tűzzel és a vízzel bánni. Szeptembertől már kenyeret
is süthetnek a nyáron rakott kemencében. Meglátogatják az Imári-domb botanikai értékeit, és
köszönnek az idegen falusi öregasszonyoknak. Gyalogolnak.
A FÖK munkájában is átéli „óbudaiságát”: témanap programot fejlesztett az Óbudai-sziget alapján a
fenntartható területhasználat megközelítésére. A szimulációs játékban a gyerekek különféle