06.06.2015 Views

TÉNY/SOROS.II.

TÉNY/SOROS.II.

TÉNY/SOROS.II.

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

A jogi programokra megítélt támogatások 2000-2002<br />

millió Ft<br />

2000 2001 2002<br />

Emberi jogi és korrupcióellenes program 45 46 53<br />

68p/24ny<br />

24p/15ny 38p/19ny<br />

Roma jogvédelem 28 50 19<br />

42p/25ny<br />

33p/21ny 64p/25ny<br />

Betegjog 23 19 19<br />

227p/89ny<br />

74p/34ny 52p/28ny<br />

Esélyegyenlőség a joghoz jutáshoz 20 19<br />

47p/21ny 64p/25ny<br />

Civil jogérvényesítés a környezetvédelemben 3 10<br />

5p/4ny 13p/7ny<br />

Mozgó jogsegélyszolgálat 8<br />

9p/2ny<br />

Gondnokság és érdekérvényesítés 9<br />

10p/8ny<br />

Élj a jogaiddal - Menj el szavazni! 71<br />

Nyitott keret 1 1 3<br />

Mindösszesen: 97 147 203<br />

p/ny= pályázók/nyertesek<br />

AZ EÖTVÖS KÁROLY<br />

KÖZPOLITIKAI INTÉZET ELSŐ ÉVE<br />

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet 2003 januárjában kezdte meg működését több hónapos tervezés<br />

és előkészítés után. Az intézetet létrehozó Soros Alapítvány elképzelése az volt, hogy - az Alapítvány<br />

átalakulásával összefüggésben - újsze rű, Magyarországon eddig még jószerével kipróbálatlan<br />

formákat kell létrehozni a demokratikus politikai kultúra és a kormánytól független intézmények<br />

megerő sítésére. Már maga a közpolitika fogalma is némi magyarázatra szorul, mivel a magyar<br />

politikai szóhasználatban még nem igazán honosodott meg ez a kifeje zés: közpolitikán általában a<br />

kormányzati tevékenység valamelyik körülhatárolha tó területén alkalmazott szabályozások, irányelvek<br />

és célok együttesét szokás érte ni. Így tehát a szociálpolitika, a lakáspolitika, az egészségügy-politika<br />

stb. mind a közpolitika (public policy) egy-egy területe, megkülönböztetendő a közönséges po litikától<br />

(politics), amely általában a pártoknak a politikai hatalomért folytatott demokratikus versengésével<br />

összefüggő jelenségekre utal. Az Eötvös Károly Köz politikai Intézet létrehozóiként - úgyis mint<br />

Majtényi László elnök, Baranyi Im re igazgató és Miklósi Zoltán kutatási koordinátor - kezdettől<br />

eldöntöttük, hogy a közpolitikát kiterjesztő módon értelmezzük: minden olyasmit közpolitikának - és<br />

ezzel az intézeti tevékenység lehetséges tárgyának - tekintünk, amit a közhatalom képviselői hivatalos<br />

minőségükben tesznek, s ami az állampolgárok életére hatás sal van. Ezen túlmenően, részben az<br />

intézet munkatársainak előélete és érdeklődé se okán, az is eldőlt, hogy megkülönböztetett<br />

figyelemmelfogjukkísérniazalkot mányossággal és a jogállamisággal összefüggő kérdéseket, valamint<br />

a közintézmények működésének hatékonyságát, átláthatóságát és beszámoltathatóságát.<br />

Azt is eldöntöttük, hogy a nyilvánosság előtti megszólalásaink kérdését is meg engedőbben fogjuk<br />

értelmezni a klasszikus közpolitikai intézeti szerepfelfogás hoz képest: azaz kutatásainkkal és<br />

elemzéseinkkel nem kizárólag a szakértői-tu dósi közösségekhez, a szakmai nyilvánossághoz, illetve<br />

a politikai döntéshozók hoz kívánunk szólni, hanem a szélesebb nyilvánossághoz is fordulunk,<br />

amennyi ben olyan jelenségeket észlelünk, amelyek mindenképpen nyilvános állásfoglalást<br />

igényelnek. Ezek a nyilvános állásfoglalások képezik az Eötvös Károly Intézet tevékenységének<br />

leginkább „politizáló”, legharcosabb oldalát - ld. a két, alább idé zett példát -, ugyanakkor igyekeztünk<br />

önmérsékletet gyakorolni, amennyiben csak olyan kérdésekben adtunk közre állásfoglalást,<br />

amelyeknek valamilyen közjo gi vagy alapjogi vetülete is volt, és a magunkkal szemben támasztott<br />

elvárások sze rint e megszólalások elemző és érvelő jellegűek voltak. Az elmúlt bő egy év során<br />

többek között bíráltuk a kormányzatot a gyülekezési jog tervezett (majd elhalasz tott) szigorítása miatt,<br />

a torz tévékuratórium létrehozása miatt, elítéltük a „kórház törvény” ismételt parlamenti elfogadásának<br />

módját (ezt később az Alkotmánybí róság is elítélte), sürgettük a jogalkotási folyamat és a bíróságok

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!